A Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara 125 éve (Miskolc, 2004)
Szilágyiné Baán Anna: Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Kereskedelmi és Iparkamara története 1994-2004 - Újabb fordulat, önkéntes tagságú kamarai rendszer
31-vel megszüntette a kötelező tagságot. Az 1998-ban átadott, saját kamarai forrásokból kiépített közjogi feladatellátást a különböző minisztériumokhoz, hatóságokhoz telepítette. A kamara köztestületi, közjogi szerepét a választási rendszerrel és a valamennyi vállalkozás felé kötelezően ellátandó feladatokkal erősítette meg. Ennek értelmében a kamarai választások során jelölési és választási joga valamennyi gazdálkodó szervezetnek van, ugyanakkor csak a kamarai tagok választhatók meg a tisztségekre. A kamaráknak kétféle jegyzéket kell folyamatosan vezetni: a valamennyi vállalkozást tartalmazó és azokat osztályokba, tagozatokba besoroló ún. választási jegyzéket, valamint a hasonló felépítésű tagjegyzéket. A választási jegyzék folyamatos karbantartásához a Cégbíróság és az okmányirodák rendszeres adatszolgáltatást adnak az iratok megküldésével. A törvény három tagozat kötelező létrehozásáról döntött: ipari, kereskedelmi és kézműipari, s előírta a kézműves tisztségviselők kötelező 1/3-os részarányát valamennyi testületben. Megtiltotta ugyanakkor azt, hogy a munkaadói érdekképviseletek tisztségviselői akár csak küldöttként is részt vegyenek a kamara munkájában. Tanácskozási joggal azonban a kis-, a közepes és a nagyvállalkozások munkaadói képviseletének egy-egy tagja részt vesz az elnökség munkájában. A változás természetszerűen számos problémát vetett fel, a Kézműves Kamara tagjai és vezetői érthetően keserűen vették tudomásul önállóságuk elvesztését. A rengeteg adminisztratív és szervezési-egyeztetési feladat elvonta a munkatársak energiáját, figyelmét a tényleges kamarai munkáktól. A két szervezet munkamódszerében, gazdálkodásában, vagyonában jelentős különbségek voltak, a beolvadást nehezítette a kézműves kamarától megörökölt 25 MFt-os PM-tartozás. A kamarai törvény okozta változás mind szervezetileg mind anyagilag nehéz helyzet elé állította a kamarát, hiszen a tagság létszáma az eredetinek 6-7%-ára, a tagdíjbevétel az egyötödére esett vissza, az összeolvadt két kamara dolgozóinak 60%-ától meg kellett válni. A március 31-i zárómérlegek majd az április 1-i indítómérlegek elkészítése, az Állami Számvevőszéki vizsgálatot követően, számos egyeztetés, a szükséges kompromisszumok megkötése után megtörtént a Kézműves Kamara beolvadása, s rögtön ezután az önkéntes tagság szervezése, hiszen az új választások szempontjából csak a 2000. június 30-ig önkéntes tagságot vállaló gazdálkodó szervezetek képviselői jöhettek számításba. A két kamara együttes tagsága közel 35 ezer volt, az önkéntes tagságról az első határidőre 1870 vállalkozás nyilatkozott. 2000. október 6-án került sor az önkéntes tagságú, a kézműipari vállalkozásokat is tömörítő Kereskedelmi és Iparkamara tisztségviselőinek megválasztására, akik mandátumukat 4 évre kapták meg. 204
