A Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara 125 éve (Miskolc, 2004)
Sugár János - Szilágyiné Baán Anna: A kamara újjászerveződése - Kamarai alapfunkciók gyakorlása
gyei képviselet vezetője Fülöp Gábor, a Nógrád megyei képviselet vezetője dr. Berenténé dr. Kurucz Erzsébet. Az észak-magyarországi térséget kiemelten érintő rendkívül negatív gazdasági folyamatok sajnálatosan tovább folytatódtak. Ennek menedzselésében a kamara kezdeményező szerepet kívánt vállalni a kormányzati szervek felé. 1990 decemberében az Észak-magyarországi Gazdasági Kamara elnöke és Miskolc város polgármestere személyes tárgyalásokon számolt be a kormány több tagjának, elsősorban Miskolcon, de a régióban általában kialakult helyzetről és ezt követő munkanélküliségről. A tárgyalások konkrét további egyezkedésekkel folytatódtak. A regionális érdekképviselet során a Kamara nem alakított ki önálló regionális gazdaságpolitikát, de arra minden esetben vállalkozott, hogy a kormányzat, vagy önkormányzatok által kialakított véleményeket vállalati, vállalkozói oldalról opponálja. Az Észak-magyarországi Gazdasági Kamara 1991. január 1-től jogilag és gazdaságilag önálló szervezetként kezdte tevékenységét. A Magyar Gazdasági Kamara Szövetségi Központjával a korábbi átmeneti évre kötött szerződésünket maradéktalanul rendezte. Vitás kérdés csak a vagyon felosztásával kapcsolatosan jelentkezett. Az Észak-magyarországi Gazdasági Kamara tagjainak száma 1990 júniusához képest közel megduplázódott, kb.120 új tag lépett be a regionális Kamarába, döntően kis- és magánvállalkozások. A létszám 251+35 közvetett jellegű tagvállalat, aki jelezte közvetlen részvételi szándékát regionális kamarákba, így a regisztrált kamarai tagság 286. A kamara tagjai között van az észak-magyarországi régió több városának ipar- testülete is, köztük Miskolc, Eger, Salgótarján ipartestülete, kb. 6 ezer kisiparost számlálva. A következő két év a várakozás, kétségek és remények időszaka volt, majd megszületett az 1994. évi XVI. törvény a gazdasági kamarákról. 185
