A Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara 125 éve (Miskolc, 2004)
Sugár János - Szilágyiné Baán Anna: A kamara újjászerveződése - Kamarai alapfunkciók gyakorlása
désekkel, az elmaradott térségek fejlesztésével, s a környezetvédelem helyi feladatainak megoldásával is foglalkoznak, természetesen a helyi közigazgatási szervekkel együttműködve. A Magyar Gazdasági Kamara szerepének ismertsége és elismertsége fokozatosan nőtt, ebben nem kis szerepet játszott a területi bizottságok munkájának fejlődése. A megváltozott helyzetnek megfelelően egyre inkább szükségszerű, hogy a területi bizottságok a tagvállalatok érdekeinek képviseletével bekapcsolódjanak a terület- és településfejlesztés gazdasági feladatainak összehangolt megvalósításába. Ennek keretében igényként jelentkezik, hogy a bizottságok vállaljanak feladatokat a sajátos adottságú, hátrányos helyzetű térségek és idegenforgalmi körzetek fejlesztésének munkálataiban. A nemzetközi együttműködés és munkamegosztás előnyeinek hasznosítása érdekében a határmenti területeken fokozzák a gazdasági kapcsolatok kiépítését a hazai vállalatok és szomszédos országok gazdasági szervezetei között. A kamarai munka fejlődését célozta az új szakmai szövetségek megalakulása. A szakmai szövetségek a szakmai tagozatok munkájának a megújítását szolgálhatják. A szakmai szövetségekben azonos szakmához vagy szakmai csoporthoz tartozó vállalkozások (homogén csoportok) tömörülnek, azonos jogokkal és kötelezettségekkel. Feladatuk meghatározása az adott szakmára irányul és nem a szakma horizontális kapcsolatrendszerében meglévő valamennyi vállalkozásra. Új feladatot jelentett a Kamara számára a gazdasági vezetők érdekképviseletének felvállalása. A feladat ellátására a Kamarán belül új szervezet jött létre. A gazdasági vezetők érdekképviseleti szervezete a Magyar Gazdasági Kamarákról szóló törvényerejű rendelet és saját alapszabály értelmében foglalkozik a munkáltató réteg- és egyéni képviseletével, etikai kérdésekkel, a vezetők munkajogi státusával, a kollektív szerződések megkötéséhez szükséges munkáltatói egyeztetésekkel és minden a szervezet tagjait, mint munkáltatók érdekeit érintő kérdésekkel. Északkelet-Magyarországra, mint gazdaságilag elmaradott térségre, fejlesztési koncepciót kell kidolgozni. Ebben a munkában az Eszak-magyaror- szági Bizottság fontos szervező erőként vett részt. Javaslatokat készített továbbá: a különleges gazdasági övezetek kialakítására; a világbanki finanszírozási lehetőségek igénybevételére; a térségi foglalkoztatási problémák enyhítésére létrehozandó átképző központ alapítására. A bizottság hagyományos feladata volt a határmenti kapcsolatok ápolása, bővítése. Az évek során két regionális kamaránál már megérlelődtek és meg is valósultak az önállósodási törekvések. Az Észak-magyarországi bizottság elnöksége 1989. végére érlelte meg az önállósodás gondolatát, aminek eredményeként, alapos előkészítés mellett 1990. március 7-re kitűzte az Északmagyarországi Gazdasági Kamara alakuló tagvállalati ülését. 183
