A Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara 125 éve (Miskolc, 2004)
Sugár János - Szilágyiné Baán Anna: A kamara újjászerveződése - A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1985. évi 11. számú törvényerejű rendelete a Magyar Gazdasági Kamaráról
denekelőtt a Kamara - váltak a mozgató rugóivá. Mindezek, párosulva a gazdaság nem csekély gondjaival, mintegy kényszeríttették az állami és politikai vezetést, hogy tegyék lehetővé a hatalom gyakorlásába történő „beleszólást”. A gazdaság érdemi fejlődése mégsem következett be. A rendszerre ugyanis jellemző volt, hogy csak követelményeket támasztott, de a feltételeket nem biztosította teljesítésükhöz. (Azok ugyanis a hatalommal szemben állóak voltak.) Alátámasztásul idézzük a kor megfogalmazott prioritásait: gazdasági egyensúly; gazdaság élénkítése; teljes foglalkoztatottság és az életszínvonal növekedése. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1985. évi 11. számú törvényerejű rendelete a Magyar Gazdasági Kamaráról A Kamara munkájának, taglétszámának fejlődése, a gazdaság működéséből adódó kényszerhelyzetek új szabályozást igényeltek. 1985-ben a Kamaráról szóló rendeletet azért kellett módosítani, és magasabb szintre emelni, mivel a Kamara tényleges tevékenysége és a jogi keretek között nem volt meg az összhang. Az élet felértékelte a Kamara munkáját, jövőbeni szerepét. Az új, magasabb szintű jogszabály létrehozta a Magyar Gazdasági Kamarát, mint érdekközvetítő, érdekegyeztető és érdekképviseleti tevékenységet ellátó, továbbá a nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlesztését elősegítő társadalmi szervezetet. Az új szabályozás, az ennek alapján elkészített alapszabály akkor biztosította a Kamara tényleges tevékenysége és a jogi keretek közötti összhangot. Elfogadott vezetői vélemény volt abban az időben, hogy a Kamarának nem új jogosítványokra kell törekednie, hanem a meglévőkkel kell megtanulni élni, és a magyar vállalatokat jobban szolgálni. A Kamara feladatai közül az alapszabályból kiemelhetők:- A Kamara érdekegyeztető feladatai, ezen belül különösen a tagjai közötti, valamint a gazdasági ágazatok közötti együttműködés kialakítása, elmélyítése, az állandó és eseti választott bíróság működtetése, etikai normák kidolgozása.- Különösen kiterjedt feladat volt a nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlesztésének elősegítése. Látványos új fejezet az alapszabályban; a Kamara kapcsolatai az állami gazdaságirányító szervekkel, a szakszervezetekkel, és a szövetkezeti érdek- képviseleti szervekkel. Ennek a szabályozásnak a lényege, hogy a Kamarát minden, a gazdaságot érintő szabályozáskor meg kell kérdezni és véleményét nem lehet figyelmen kívül hagyni. Amiben nincs előrelépés, csak névváltozás, az a területi bizottságok, a Kamara területi testületéi. Tevékenységüket a Kamara ügyintéző szervezetének részét képező területi irodák segítik. Még egy változás 1985. évben: október 22-én Bihall Tamás átveszi az iroda vezetését, mint titkár. 178
