A Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara 125 éve (Miskolc, 2004)
Sugár János - Szilágyiné Baán Anna: A kamara újjászerveződése - A Minisztertanács 62/1980. számú rendelete a Magyar Kereskedelmi Kamaráról
dinációja érvényesüljön. A Kamara gondoskodott ezen munka társadalmi módszereinek kialakításáról. Felállította az Etikai Bizottságot, megalkotta az Etikai Kódexet, segítette a gazdasági verseny mind szélesebb körű kibontakozását. Nemzetközi tevékenység A Kamara hozzájárult ahhoz, hogy új piacok nyíljanak meg a magyar vállalatok előtt a világ különböző pontjain. Szolgáltatásaival, tanácsadó tevékenységével segítette a kis- és középüzemek, újonnan külkereskedelmi jogot szerzett szervezetek világpiaci tevékenységét. A Kamara anyagi erőforrásainak jelentős hányadát fordította a fejlődő országok kamaráival, kereskedelemfejlesztő szervezeteivel való kapcsolatok kialakítására és ápolására. Elsősorban azokra az országokra összpontosított, amelyek a fizetőképesség és a forgalom növekedése szempontjából eredménnyel biztattak. Népszerűsítette a fejlettebb együttműködési formákat és segítette a vegyes vállalatok létrehozását. A Kamara szolgáltatásai A szolgáltatások köre fokozatosan bővült. Többek között tovább fejlődött a választott bíráskodási gyakorlat, a Kamara folyamatosan nyújtott tagjainak okmányhitelesítési, áruszakértői és kárbiztosítási szolgáltatást. Oktatási tevékenységében új formákat vezetett be, szemináriumokat és tanfolyamokat tartott. A vállalati tanácsadó testület szaktanácsadással operatív segítséget nyújt, világbanki információs szolgálatot tart fenn. A Kamara egyre kiterjedtebb körben látta el érdekképviseleti és érdekegyeztető feladatát, szolgálva ezzel a gazdaság általános érdekeit, a gazdaság szerepköreinek, vagyis a kamarai tagoknak és azok vezetőinek érdekeit egyaránt. A Kamara történetében 1980 jelentős változás éve volt. A korábban kizárólag külkereskedelemben érdekelt cégeket tömörítő szervezet a magyar vállalatok érdekközvetítő és -képviseleti központjává lett. Az új státus kiterjedt kapcsolatrendszer kiépítését tette szükségessé itthon is. Különleges helyzetű volt a Kamara; folyamatosan, sőt bővülő mértékben tartott fenn kapcsolatokat nemzetközi szervezetekkel, itthon a 80-as évek elejétől kötött megállapodásokat különböző tárcákkal és országos hatáskörű szervekkel. A vállalatok általános érdekképviseletére történt felhatalmazás óta a Kamara törekedett az együttműködésre a szakszervezetekkel is. A Kamara szerepének felértékelődése A Kamara történetének vázlatos feltárása is nyomon követhetővé teszi szerepének szinte rohamos felértékelődését. Melyek az előidéző, valamint lehetővé tevő körülmények? A puhuló tervgazdálkodás viszonyai között valós érdek és értékviszonyok alakultak ki, egyre markánsabban fogalmazódnak meg. Folyamatosan fejlődött a gazdaság intézményrendszere, benne a Kamara hálózata. A nemzetközi kapcsolatok fejlődésének az önszerveződések - min177