A Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara 125 éve (Miskolc, 2004)

Dobrossy István: Az ipar és kereskedelem állapota, újjászerveződése a Kamara Borsod megyei területén (járásaiban) és a megyeszékhelyen 1944-1946 között - A Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara tisztségviselői 1879-1948

kát nevez ki. A második világháború, s a háború évei alatt született törvények gyökeresen átalakították, „átszabták" a magyar társadalom képét. Az a korszak, amelyet nagyhírű elnökök neve, jelenléte, munkássága fémjelzett végérvényesen lezárult.

Miniszteri biztosok a Kereskedelmi és Iparkamara élén RADÓ DEZSŐ (1941-1943)

A kamarák önkormányzatát a 9180/1940. M. E. sz. határozat felfüggesztette. A kamara vezetőinek kinevezése miniszteri hatáskörbe került, s 1941. novemberétől kormánybiztosok kerültek a kamarák élére. Ez természetesen összefügg a bel- és külpolitikai viszonyaink alakulásával. Az 1941. június 26-ai kassai bombázásokat követő hadüzenettel Magyarország belépett a második világháborúba, s ez alapvetően új helyzetet jelentett. 1941. júniusától folyamatosan jelentek meg a korlátozó intézkedések. Június 21-től már a zsír és lisztellátásban Miskolcon „kipróbálták” az utalványrendszer bevezetését. Augusztus 28-án életbelépett az 1941. évi XV. te., amely megtiltotta a keresztények és zsidók közötti házasságot, s mint harmadik zsidótörvény íródott be a korszak történetébe. 1942-ben megjelent a XXII. te., amely arról intézkedett, hogy a polgármester sem választás útján kerül hivatalába, hanem a belügyminiszter nevezi ki. 1943. január 1-től ennek megfelelően lett a város első kinevezett polgármestere Szlávy László, aki 1944. május 6-ig volt Miskolcon, ekkor Imrédy Béla miniszterelnök máshová helyezte. (Erről már nem tudósított a Magyar Elet nevű szélsőjobboldali napilap, amely az egyetlen megjelenő újság maradt a lapbetiltó kampány és rendelkezések után.)

Az első miniszteri biztos a kamara élén Radó Dezső volt. Tevékenységéről a kamara irattára nem őriz anyagot, életrajzát nem ismerjük. Egyetlen levél utal későbbi munkájára, életére. 1947 májusában a szegedi Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára meghívót küldött a miskolci főtitkár, Igaz János címére. Ebben azt írja, hogy „dr. Radó Rezső főtitkár kollégánk ez év március havában töltötte be 30 éves főtitkári jubileumát”. Ezt szerették volna megünnepelni Budapesten, ahol a budapesti kamara főtitkára köszöntené őt a magyar kamarák nevében. Mivel a meghívottak listáján minisztériumi vezetők szerepeltek szép számmal, valószínűsíthető, hogy Radó Rezsőt a Miskolcon eltöltött rövid idő után Budapestre vezényelték, s minisztériumi feladatokkal bízhatták meg.

HALMAY BÉLA (1943-1945)

Halmay Béla neve 1909-től Miskolc önálló törvényhatósági jogának megszerzésétől összekapcsolódott a város közigazgatás történetével. Tősgyökeres miskolci iparos családban született, itt érettségizett, Eperjesen a

162