A Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara 125 éve (Miskolc, 2004)

Dobrossy István: Az ipar és kereskedelem állapota, újjászerveződése a Kamara Borsod megyei területén (járásaiban) és a megyeszékhelyen 1944-1946 között - A Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara tisztségviselői 1879-1948

Neuman Adolf első cégalapítása 1892-ben, tehát 22 éves korában történt, s ez bányászathoz kapcsolódott, amennyiben Miskolcon megalapította a Magyar Általános Kőszénbánya Rt., valamint a Borsodi Szénbányák Rt. vezérképviseletét. Ezt követően biztosítási ügynökséget vezetett, s cége egész Felsőmagyarországra kiterjedő üzletkört szervezett. A következő érdekeltsége az 1903-ban alapított bank volt, amely a városban nemcsak nagyszabású pénzügyi, gazdasági és kereskedelmi tevékenységet fejtett ki, hanem számos, új alapítású vállalatnak is anyaintézete lett. így érdekelt volt a Felsőmagyarországi Ingatlanbank Rt., a Szikszói Gőzmalom Rt., vagy a Tiszavidéki Műmarom és Mezőgazdasági Rt. alapításában is. A sajószentpéteri Üveggyár a Hazai Mechanikai Palackgyár Rt. érdekeltsége volt, de a szentpéteri gyár vezetésében Neuman Adolf még az 1920-as évek elején, tehát a gazdasági életre (is) bénítóan ható trianoni döntés után is részt vállalt.

Nevéhez fűződik az ún. Miskolci Árumintavásár megalapozása, a kamara exportosztályának és iparfejlesztő intézetének felállítása. Maradandót alkotott abban is, hogy a miskolci kamara a legtöbbet tett a tanoncotthonok alapítása, működése érdekében.

A trianoni döntés után megfogalmazódott, hogy Miskolc a kereskede- lem-ipar-tudomány és idegenforgalom meghatározó települése legyen a régióban. A „magyar Ruhr-vidék” az idegenforgalom fejlesztését kiemelten fontos feladatnak ítélte meg. Lillafüred és Tapolca fejlesztése, vagy az Avas kiépítése azonban elkezdett, de soha be nem fejezett program maradt. A kamara kezdeményező szerepet vállalt abban, hogy léhehozza az Észak- magyarországi Idegenforgalmi Szövetséget. A 143.725-VIL/1926. sz. BM. rendelet jóváhagyta a szövetség alapszabályait, s ezt követően valóban érdemi munka indult el, Neuman Adolf elnök és Wittich Andor ügyvezető alelnök irányításával. Útmutatók, prospektusok, képeslapok és újságcikkek sokasága látott napvilágot 1926-1933 között.

1926-ban a Kamara történetében új időszak kezdődött. A miskolci kamara ezt az eseményt következetesen „újjáalakulásának, s nem újraválasztásnak nevezte. Ekkor egyértelmű bizalommal választották újra Neuman Adolfot, de a kamara - a korábbi évektől eltérően - politikai színezetet is kapott. Az Egységes Párt analógiájára, a Bethlen-kormány politikájának támogatását hivatalosan is deklarálva megalapította a „Kereskedők és Iparosok Polgári Egységpárt”-ját. Természetesen, mint alapítót, és nagytekintélyű kamarai elnököt a párt elnökének is megválasztották, ahol feladatának haláláig tett eleget.

1929. szeptember 29-én szűk szavú távirat hozta Miskolcra a kamarai elnök halálhírét. Temetésén - az avasi zsidó temetőben - a magyar kereskedelmi miniszterrel, Búd Jánossal az élen, részt vettek a magyar kereske157