A Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara 125 éve (Miskolc, 2004)
Dobrossy István: Az ipar és kereskedelem állapota, újjászerveződése a Kamara Borsod megyei területén (járásaiban) és a megyeszékhelyen 1944-1946 között - A Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara tisztségviselői 1879-1948
szervezés munkájában. A felhívást, melyet a kamara megszervezésére köröztettek megyeszerte 1879-ben, a megye által kiküldött bizottság nevében Radvány István írta alá. 1879-ben Lichtenstein József és Radványi István minden számbajöhető potentátot felkeresett a kamara megalapítása érdekében. Soltész Nagy Kálmán polgármester az alapítást - akkor nem kevés - 1000 korona segéllyel támogatta. 1879-ben minden elő volt készítve a választáshoz, amelyre a Korona vendéglő nagytermében került sor. A közreműködő szemtanút, Pfliegler J. Ferencet idézem: „... a nagyterem zsúfolásig megtelt, mintegy 800 szavazat adatott le. A megválasztottak lajstromában nemigen nagy volt az eltérés. ...Másnap a választási eredmény ki lett hirdetve, annak utána az alispán összehívta az alakuló közgyűlést, amelynek az eredménye az volt, hogy Radványi István nagy szótöbbséggel elnöknek, Holländer Ede a kereskedő szakosztály, Kulcsár Kálmán az iparos szakosztály elnökének választatott. Ezután következett a különféle bizottsági tagok megválasztása, azon sorrendben, amelyben azt az előre megállapított, de csak jóval később jóváhagyott szabályzat elrendelte.”87 Radvány Istvánt ezt követően még hat alkalommal választották egyöntetűen a kereskedők és az iparosok a kamara élére. így, amikor 1918-ban meghalt, a gyászjelentéséből a következőket tudhattuk meg személyéről: királyi tanácsos, a kereskedelmi és iparkamara tb. elnöke. Borsod-Gömör- Kishont megye »közgazdasági vezére«. 32 évig volt a Borsod-Miskolci Gőzmalom igazgatója, a Hitelszövetkezet alelnöke, a Takarékegylet elnöke, 35 évig a miskolci kamara elnöke.88 Radványi István kétségkívül a pénzügyi világ és az ipari élet kiemelkedő, ismert egyénisége volt. Igazgatósága alatt a gőzmalom nemcsak jól működő üzem, hanem a régión túl is elismert vállalkozás. A Kamara iratai között fellelhetők az 1882. évi Triesztben megrendezett osztrák-magyar kiállítás dokumentumai. Ezekben olvassuk, hogy a kamarai kerületből kiállítók anyagai pontosan visszaérkeztek, s megküldik az elnyert díjakat is. így arany érmet kapott termékeiért a Borsod-Miskolci Gőzmalom is (ezüst érmet Szathmáry Király Pálné, bronzérmet pedig Láng Károly, mindketten miskolci kiállítók).89 Radvány István munkásságáról számos adatot meríthetünk a miskolci evangélikus egyház dokumentumaiból. Innen tudjuk, hogy 1887-1913 között a hegyaljai egyházmegye felügyelői tisztét is betöltötte. Előtte, 1779- 1887 között a miskolci evangélikus egyházközség felügyelője volt. Az 87 Pfliegler J. F„ 1996. 131. 88 Reggeli Hírlap, 1918. június 4. 89 B.-A.-Z. m. Lt. IX. 201. 725/1883. 154
