A Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara 125 éve (Miskolc, 2004)
Dobrossy István: Az ipar és kereskedelem állapota, újjászerveződése a Kamara Borsod megyei területén (járásaiban) és a megyeszékhelyen 1944-1946 között - A Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara tisztségviselői 1879-1948
Dobrossy István A Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara tisztségviselői 1879-1948 Megalakulásától megszűnéséig a kamarának hat választott elnöke volt, 1941-től miniszteri biztosok álltak a kamarák élén. Az elnök mellett a kereskedelmi testületet képviselő kereskedő szakosztály és az ipartestületet képviselő iparos szakosztály egy-egy alelnököt választott. A kereskedő szakosztálynak hét, az iparos szakosztálynak pedig négy választott elnöke volt. Az elnöki tanács következő tagja, az ügyek tényleges intézője, a hivatal vezetője, a főtitkár volt. A kamara megalakulásától megszűnéséig ezt a tisztet heten töltötték be. A kamarának tehát 26 fő tisztségviselőjét ismerjük. A rájuk vonatkozó személyzeti levéltári anyag, vagy a korabeli sajtó anyaga egyenetlen, inkább a szűkösség jellemzi. Ennek ismeretében is szükséges kísérletet tenni életútjuk felvázolására, tevékenységük méltatására. Mielőtt az elnökök és főtitkárok bemutatására sort kerítenénk, ismerjük meg a kamara, mint önkormányzati szerv működési mechanizmusát. A kamara legfőbb intézkedő szerve az elnöki tanács volt. Az elnöki tanácsot a kamara elnöke, alelnökei és a főtitkár alkották, összehívásáról minden esetben az elnök gondoskodott. Az ülések feljegyzéseit a főtitkár készítette, aki egyben vezetője volt a kamarai hivatalnak. A korabeli megyei köz- igazgatási rendszerben hatásköre hasonló volt a megyei főjegyzőjéhez. A tanács hatásköre kiterjedt minden lényeges ügyre, amely a kamara önkormányzati tevékenysége során felmerült. Ebből következően volt javaslattevő, felülvizsgálati, ellenőrző és végrehajtó jogköre. A tanács élén, mint ahogy a kamara egészének élén az elnök állt. A kamara elnökét a kamara teljes ülése választotta (vagy a választási ciklus lejárta után, vagy a kamara újjáalakulásakor) 5 évre, illetve az újjáalakult kamara időtartamára. Az elnöknek két helyettese volt. A kereskedelmi és az ipari szakosztály saját tagjai köréből, a székhelyen lakó űn. beltagok sorából választotta meg osztályelnökeit, akik egyben a kamara alelnökei lettek. Tehát az elnök, az iparos alelnök és kereskedő alelnök mindig beltag, vagyis miskolci volt. Mindhárom vezető tisztviselőt hivatalában a kereskedelemügyi miniszter erősítette meg. A mindenkori elnök „az egész kamara működésének irányítója, önkormányzati tevékenységének vezetője, a vagyonkezelés és a háztartásvezetés őre, a hivatali tisztikar nyugdíjintézményének és fegyelmi hatóságának feje, a hatóságokkal és harmadik személyekkel szemben képviseli a kamarát kifelé, vezeti a teljes ülések tanácskozását és szavazási joggal részt vehet a ka151
