A Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara 125 éve (Miskolc, 2004)
Dobrossy István: Az ipar és kereskedelem állapota, újjászerveződése a Kamara Borsod megyei területén (járásaiban) és a megyeszékhelyen 1944-1946 között - A Kereskedelmi és Iparkamara adatgyűjtése és kimutatása a kis- és középüzemi vállalatokról
Edelényi Kőszénbánya Vállalat Rt., Lancivölgy MÁVAG Diósgyőri M. Kir. Vas- és Acélgyárak Bányaüzeme, Ormospuszta-Disznóshorvát (Izsófalva) MÁVAG Diósgyőri M. Kir. Vas- és Acélbányák Bányaüzeme, Alberttelep Mánik Lajos szénbányászata, Felsőnyárád Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű és Kőszénbánya (+villanytelep) Kurittyán Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt. Vasércbánya (+villanytelep) Rudabánya Tamás István Gizella-bányája, Múcsony Menyhárt Dezső „Győző” szénbányája, Szuhakálló Telluri Kft. „Martonyi Jóremény-bánya”, Martonyi (MÁVAG bérlet) Szendrői Ásványszén Bányatársulat, Szendrő Mákvölgyi Kőszénbánya (Brecsko József és Társa), Disznóshor- vát (Izsófalva) Az edelényi járás 40 üzeme közül 23 darab malom volt, s a „maradék” 17 pedig szén, kőszén, ill. egy esetben vasércbánya. Más üzem, ipartelep a térségben nem volt. A malmok minden településen megtalálhatók, ahol lehetett ilyen „kisüzem”-et telepítettek a Bódvára. A 16 település mindegyikében legalább egy (néha két) malom őrölte a gabonát, ütötte a napraforgó olajat. A miskolci járás településeihez hasonlóan helyi igényeket elégítettek ki, stratégiai jelentőségük nem volt. Ezzel szemben a legtöbb szénbánya ebben a térségben koncentrálódott. A salgótarjáni vasműnek és a diósgyőri vasgyárnak saját szénbányái üzemeltek, településeknek voltak bányatársulásai, s többségük magántulajdonban volt. Ezek állapota és működőképessége meghatározta a megye gazdasági stabilizációját. Nem volt véletlen, hogy a város katonai parancsnoksága a bányák azonnali, fokozott ütemű termelését sürgette. A bányászat stratégiai jellegét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az államosítás első szakaszában, 1946. június 26-ot bezárólag a bányákat államosították. A borsodi szénmedence e térségében 16 bányát érintett az államosítás. (A bányák jelentős része esett a sajőszentpéteri járásba, kisebb részük pedig az ózdi járásban működött 1945-ben.) II. Gép- és villamossági ipar: Borsodi Szénbánya Rt. Villantelepe, Barcika III. Kő, cement, üvegipar: Egercsehi Kőszénbánya és Portlandcementgyár Rt. Cementgyára és áramfejlesztő telepe, Bélapátfalva Hazai Mechanikai Palackgyár Rt., Sajószentpéter 135
