A Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara 125 éve (Miskolc, 2004)
Dobrossy István: Az ipar és kereskedelem állapota, újjászerveződése a Kamara Borsod megyei területén (járásaiban) és a megyeszékhelyen 1944-1946 között - A Kereskedelmi és Iparkamara kapcsolata a kereskedelmi testületekkel
diben szintén Járási Kereskedelmi Testület működött. Hejőcsaba volt a székhelye a Miskolci Járási Kereskedelmi Testületnek, Ózd pedig az Ózd és Vidéke Kereskedők Egyesületének. Sajószentpéteren szintén Járási Kereskedelmi Testület fogta össze a kiskereskedők munkáját és képviselte érdekeiket. A Kereskedelmi és Közlekedési Minisztérium kérdéseire a kamarán keresztül a válaszok ezeknél a testületeknél születtek, a különféle statisztikákat, kimutatásokat és összeírásokat is ők végezték. 1945 elején - a posta és a közlekedés nehézségei miatt - a Kamara által készített válaszok ezért sokszor nélkülözik a járások tényszerű adatait. Az első jelentéstétel 1945. január 6-án készült, s azt Debrecenbe küldte a Kamara főtitkára.54 A kereskedelmi élet beindulásával és nehézségeivel kapcsolatban megállapítása a következő volt: „Legkínosabb az áruhiány. Különösen nyomasztó a hiány az élelmiszerárúkban és az elsőrendű közszükségleti cikkekben. Az áruhiány és a viszonylagos pénzbőség — amit az is növelt, hogy a közalkalmazottak előre megkapták több hónapra a fizetésüket, - az árak rohamos emelkedését eredményezi. Ez a rohamos áremelkedés egyelőre a kereskedelmen kívüli területeken érvényesül, merthogy a forgalom nagy része még nem a legális kereskedelem útjain bonyolódik le. A kiskereskedelem ugyanis székvárosunkban az üzletek lerombolása, kifosztása (az elhurcolt zsidó kereskedők üzletei), és más körülmények folytán csak bizonyos idő múlva kerülhet abba a helyzetbe, hogy a forgalmat dominánsan átvegye. Addig a zugforgalom és a csereforgalom berkeiben fantasztikus árak és értékeltolódások észlelhetők. ...Az üzletek és a raktárak ma Miskolcon és környékén tehát üresek, s ezért a város életének normalizálása felé a legelső lépésnek az áruutánpótlás mindenáron való megindítását kell céloznunk.” A kereskedelem és ipar szakemberei a kilátástalannak tűnő helyzetben úgy vélték, hogy az áruutánpótlás folyamatos biztosítása mozgásba hozza a kereskedelmet, a kereskedők biztosította anyagellátás helyzetbe hozza az ipart, az ipari termeléssel csökkenthetők a helyi igények, amelyek elősegíthetik az árak stabilizációját. Ahhoz, hogy áruval feltölthető legyen Miskolc, a közlekedés normalizálódására volt szükség. „A kereskedelem és az ipar alig várja a vasúti forgalom, a postai forgalom, a telefon és távíró forgalom megindulását és készen áll arra - írják a jelentésben -, hogy az árukészletet felkutassa és a fogyasztás helyére juttassa. Székhelyünknek nemcsak Budapesttel nincs még meg az összeköttetése, amit a hadi helyzet magyaráz, hanem nincs gyakorlatilag összeköttetése még a Tiszántúllal, Debrecennel, s az Alfölddel sem, amely területekkel való összeköttetés lehetőségének megadását pedig a változás óta eltelt idő alatt már remélhette.”55 54 B.-A.-Z. m. Lt. IX. 201. 35/1945. 55 Általános megfigyelés, hogy a jelentést adó testületek, a kamra, de még az első és másodfokú iparhatóságok sem minősítik a háborút. Nem használják hivatalos jelentéseikben sem 116
