A Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara 125 éve (Miskolc, 2004)
Dobrossy István: Az ipar és kereskedelem állapota, újjászerveződése a Kamara Borsod megyei területén (járásaiban) és a megyeszékhelyen 1944-1946 között - A Kereskedelmi és Iparkamara kapcsolata az ipartestületekkel
tattak. 3“ Az 1929-ben alapított, „Miskolc járási Általános Ipartestület”-hez összesen 26 település tartozott, ennek a székhelye volt Hejőcsaba. Mivel Diósgyőr sem kívánt véleményén változtatni, a Kereskedelmi és Iparkamara elkészítette összegező jelentését, s azt 1946 novemberében megküldte az ipari miniszter címére. A kamarai dokumentum szerint „bár az alap-memorandum benyújtásától közel másfél év telt el, és bár azóta Diósgyőrnek, Hejőcsabának, Tapolcának és Miskolcnak közigazgatási egybeolvasztása véglegesen megtörtént, a diósgyőri testület vezetőitől szerzett értesüléseink szerint a testület álláspontja nem változott.” A Miskolc járási Általános Ipartestület közgyűlése „egyhangúlag mondta ki azt is, hogy nem óhajt a Miskolci Ipartestület kebelébe beolvadni, sem a tagok nem akarnak nevezett ipartestület tagjává lenni, hanem a tovább működő Járási Ipartestület tagjai akarnak maradni. Ez különben 500 önálló iparos véleménye és meggyőződése.”32 33 A Diósgyőr és Vidéke Ipartestületnek 247 tagja van. Ebből tiltakozása ellenére is Miskolchoz csatolható 200 diósgyőri iparos, de Nagy-Miskolc nem foglalja magába a Diósgyőr környéki településeket, azok iparosai így nem is csatlakozhatnak a Miskolci Ipartestülethez.34 Az ipartestület a Nagy-Miskolcot létrehozó politikai döntés miatt került szakmailag nemkívánt, de mégis határozott állásfoglalást kívánó helyzetbe. „A Miskolci Ipartestület — hangzik a megfogalmazás - szorgalmazza Diósgyőr és Hejőcsaba iparosainak saját kebelébe csatolását, emellett az az álláspontja, hogy ezzel egyrészt a Diósgyőr és Vidéke Ipartestület megszüntethető, másrészt, hogy a Miskolci Járási Ipartestület külön megszervezhető. A Miskolci Ipartestület tehát hajlandónak mutatkozik Diósgyőr és Hejőcsaba községek iparosait befogadni, illetve kényszerítve érzi magát a befogadásra pusztán ama tényleges helyzet elismerése folytán, hogy a megnevezett községek Miskolc thj. városhoz csatoltattak, nem fektet azonban súlyt arra, hogy a beolvadás jogszerűsége éppen emiatt vált vitássá, mert az érdekeltek hozzá csatlakozni nem kívánnak.”35 A Kereskedelmi és Iparkamara a Debrecenben, a Szegeden és a Győrben élő gyakorlatra hivatkozva azt javasolta az ipari miniszternek, hogy a kényszerű átszervezés felhasználható a városi és járási ipartestületi szervezetek szimbiózisára. A kamara álláspontja az összevonás volt, Miskolc székhellyel, s egyben annak megerősítése, hogy a Miskolci Járási Ipartestület iss ugyanennek a testületnek az irányítása alatt dolgozzon. A kamara különféle statisztikákkal támasztotta alá érvelését és állásfoglalását, s ezeket 2 db mellékletben csatolta a minisztériumba küldött anyaghoz. Az irathoz csatolt 32 B.-A.-Z. m. Lt. IX. 201. 6487/1946. 33 B.-A.-Z. m. Lt. IX. 201. 15.080/1946. 34 B.-A.-Z. m. Lt. IX. 201. 15.080/1946. 35 B.-A.-Z. m. Lt. IX. 201. 15.080/1946. 106
