A Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara 125 éve (Miskolc, 2004)
G. Jakó Mariann: A Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara működése és szervezeti felépítése megalakulásától 1948-ig
G. Jakó Mariann A Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara működése és szervezeti felépítése megalakulásától 1948-ig Magyarországon - a kontinens többi országához hasonlóan - a kamara őshazájának számító, francia típusú kamarai hálózat alakult ki. Az 1868. évi VI. te. rendezte először a magyar kamarák helyzetét, határozta meg hosszú távon szerepüket, feladatukat a magyar gazdasági életben. E szerint a kamarák hivatalos érdekképviseletként működtek, közvetlenül a miniszter fennhatósága alatt tevékenykedtek, a tőle kapott rendeletek végrehatásáról kellett gondoskodniuk, javaslataikkal, felterjesztéseikkel közvetlenül hozzá fordulhattak. A kamarai tagság minden önálló iparosra, kereskedőre nézve kötelező volt. A kamarák feladata volt a kerület ipari és kereskedelmi viszonyainak átfogó elemzése, kereskedelmi és iparstatisztikai adatainak összegyűjtése és a minisztérium ill. a törvényhatóság felé történő felterjesztése. Minden évben nyomtatott formában kellett megjelentetnie a kerület gazdasági helyzetéről szóló jelentését. Kiemelt feladata volt az ipari és kereskedelmi szakoktatás fejlesztése, fenntartása és a védjegyek lajstromozása a kerületben. A Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara megszervezésére 1879-ben került sor. A földművelés, ipar- és kereskedelmi miniszter 6643. sz. rendeleté - hivatkozva a térség egyre növekvő ipari-kereskedelmi forgalmára és az itteni iparos és kereskedőtársadalom ilyen irányú igényére - engedélyezte az új kamarai kerület felállítását.1 1879 augusztusában megválasztották a bel- és kültagokat, majd 1879. december 14-én megalakult a Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara. Első elnöke Radvány István, alelnökei Holländer Ede és Kulcsár Károly, titkára dr. Kovács Gyula lettek. Az első közgyűlését a kamra 1880. február 15-én tartotta Miskolcon. Az akkor 13 ezres kereskedő, iparos rétegével az ország egyik legkisebb kamarája volt. A miskolci kamara illetékességi köre megalakulásakor Borsod és Gömör, Kishont vármegye volt, 1891-től idecsatolták a korábban a budapesti kerülethez tartozó Heves vármegyét is. A trianoni döntések következtében az első világháború után a csonka Abaúj-Torna 6, a csonka Zemplén 5 járása került a miskolci kerületbe, aminek határai 1938 novemberétől a Felvidék egy részének, majd a kárpátaljai területeknek a visszacsatolása után újból változtak. A Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara 1880-1934 között változatlan szervezeti struktúrával, működési szabályokkal látta el feladatát. 1 B.-A.-Z. mLt. IV. 1905/c. 3836/1879. 9
