Trefort Ágoston önéletleírása (Sátoraljaújhely, 1991

A szellemi, vagy méginkább tudományos kérdésekben nem szándékoztam ebben az évben előbbre lépni, de sokat tanultam a gyakorlati életből, s gyakorlati érzékem és egyéniségem inkább nyert, mint veszített ezzel. Bíztam azonban tudományos képzésemben is, s nem hittem, hogy viszszafejlődöm, mert ha semmit nem is írtam, s minden irodalmi tevékenségről le is mondtam, az értékes irodalom segítségével mégis állandó kapcsolatban maradtam az irodalmi világgal. Járattam a «Revus des deus mondes" - ot, olvastam Rankét, Richlt, lord Macaulay „Geschichte Englands"-ját, Ilkával a modern angol regényeket, stb... A francia irodalommal döntően szembefordultam, s irodalmi termékeiket élvezhetetlennek találtam; ugyanígy kényelmetlenné vált a francia szellem is számomra. Erkölcsi rothadást tapasztaltam náluk, aminek a vége egyfajta szétesés lehet majd. Hogyan lehetett volna egy olyan néppel szimpatizálni, amely a februári forradalom után a császárságot újra visszaállította. Egy nép, ahol egy Louis Napoleon

97 a maga decemberi államcsínyével és abszolutizmusával megmaradhat, csak megvetést érdemel.