Marosi Endre: XVI. századi váraink 1521-1606 (Budapest - Miskolc, 1991)

II. Fejezet. Régészetileg kutatott váraink jegyzéke

munkálatok a középkori várépület feltárására irányultak.

347 A régészeti leletek legszámottevőbb része későgótikus jellegű kőanyag, a kerámiából legismertebb a - helyreállított és kiegészített formában a kiállításon látható - XV. századi lovagalakos kályha. Előkerült számos reneszánsz kőtöredék, a XVI. századból pedig napi számos használati tárgy: cipőmaradvány, sisak, csont zsebnapóra.

348 47. TIHANY félszigetén két helyen is épült vár az Árpád-korban, mindkettő megérte a török harcokat is. A félsziget nyugati részén, a Csúcs-hegyen ötszögletű, nagyméretű torony állt, amely a XIII. század második felében épült, és amit a XVII. század közepén még említenek mint őrhelyet.

349 Régészeti kutatása eddig nem történt meg. Az 1055-ben alapított bencés monostor erődítéséről is bebizonyosodott, hogy Árpád-kori. Árokból, sáncból, esetleg sövényből álló erődítés lehetett.

350 Az erődített kolostor hadi krónikája a két király harcával kezdődött: 1527-ben hiába ostromoltatta Ferdinánd király. Ezután azonban mégis kezére került, és D evecseri Choron András veszprémi főispánnak adta. Az erődített kolostorról a király gondoskodott. Az egyházi jelleg hamarosan megszűnt. 1554-ben sikertelenül ostromolták a törökök. A következő négy évben állandóan dolgoztak az erődítésen.

351 Megszüntették az Árpád-kori várat, annak sáncvonalát kívülről, mintegy 5 méterrel követő, gyengén habarcsozott, törtköves falat emeltek. Nagyjából 80 x 90 méter nagyságú, téglalap alaprajzú, sarkain rondellákkal védett vár épült. Alaprajza leginkább Leuckharden 1651. évi felmérésével szemléltethető.

352 Az itt is, és Turco rajzán is látható félkörös, külső védőárok egy részét átvágták, és XVII. századi kályhaszem töredéket, valamint égési réteget találtak. Ez nyilvánvalóan a vár XVIII. sz. eleji lebontásával függhet össze.

353 48. TÖRÖKSZENTMIKLÓS - egykori nevén Balaszentmiklós - palánkvárát a törökök építették. 1570-ben Karácsony György népe nem tudta elfoglalni. Hoefnagel metszete szerint szabálytalan négyszög alaprajzú, északi sarkán négyszögletes bástyával, további három sarkán, valamint északkeleti és északnyugati falának közepén rondellákkal erősített vár volt, déli sarkában dzsámival és mináréval.

354 (ll.sz.kép) A döngölt földre helyezett palánkot vizesárok övezte. Nyomait a mai rk. plébánia kertjében találták meg: a kettős cölöpsorba agyagot döngöltek, és habarcsot kevertek, ezt rétegesen téglával töltötték ki. Három vermet is kibontottak, belőlük leginkább leletanyag került elő. Átmetszették a várat övező vizesárok egy szakaszát is.

355 A régészeti munkát 1982-1983-ban végezték.

356 49. VÁC püspökségét Szent István alapította. A kétmagvú középkori település erődítéseinek keletkezéséről nincs megfelelő adat, de ezt az elrendezést őrizte meg a törökkori erősség is. 1680. évi adatokból Gerő László rekonstruálta a falakat. Őszerinte a mai Géza király téren és környékén állt a szabálytalan négyszög alaprajzú vár. A középkori püspöki székesegyházat falszoros övezte, sarkain kerek alaprajzú tornyokkal. Észak felé négyzetes kaputorony nyílt, előtte talán még barbakán is fokozta a védelmet. Ezt a várat vizesárok övezte. Észak felé, szabálytalan négyszög alakban húzódott a városfal, azt főleg keleti oldalán számos félkörös torony védte, északi kaputornya négyzetes volt.

357 A mai (püspöki székesegyház közti) Konstantin tér vonalában palánk osztotta ketté a városrészt.

358 Ennek Duna-parti egykori csatlakozása közelében kerek tornyot bontottak ki a lakóházak közül. Ugyancsak látható egy falszakasz a Géza király tér felől a Duna partjához lejtő részen. A középkori vár leletmentő kutatása 1962, 1964 folyamán történt. Megtalálták a sokszög alaprajzú kaputornyot, és meghatározták a középkori vár kiterjedését.

359 A kísérő leletanyag magyar és török kerámiatöredék, reneszánsz kőelem volt. A feltárás eredményeképp lehetségessé vált egy nagyméretű, sokszögű bástya helyreállítása.

360 Ettől délnyugatra megtalálták egy tompaszögben nyugat felé hajló, mintegy 10 méter hosszú, 5,5 m széles falszakaszt, közelében széles árok részletével. A falszakasz - feltehetően a XVI. századi harcokban - megrongálódott, erősítése hevenyészve, malterral kötött törmelék felhordásával történt. A várfal alapozásának szintjéről XIV-XV. századi, a várárok mellől XVII-XDC. századi leletek kerültek napvilágra.

361 A fal délkeleti törésénél sokszögű, középkori torony maradványaira leltek, míg a délnyugati sarok keresésekor középkori épület alapozását tárták fel, XVI-XVII. századi török és magyar leletekkel kísért omladékréteg alól.

362 Utóbb kiderült, hogy a délkeleti, sokszögű toronyhoz csatlakozó, déli fal cölöp alapozásra épült. A tornyot a törökök építették az 1620-as években.

363 Megtalálták a nyugati várfalat erősítő XIV-XV. századi félkör alaprajzú tornyot,

364 környékén törökkori falmaradványokkal, XVXVI. századi kerámiával. Megtalálták az egykori városfal északi szakaszának egy részletét is.

365 A városfal keleti szakaszán kívül előkerült egy török vízmű vége is. A mintegy 7,5 km hosszú, kőből és téglából épített, dongaboltozatos csatornarendszer nagy része ma is működik.

366 A törökkori Vác jelentősége a pesti útvonal védelmében, a budai vilajet északi határának őrzésében állt. 1543-ban már török kézen volt,

367 a hosszú török háború idején többször is gazdát cserélt. Városfalait a XVIII. században bonthatták le, várfalai Jakob Alt 1820. évi festményén még látszanak.