Marosi Endre: XVI. századi váraink 1521-1606 (Budapest - Miskolc, 1991)

II. Fejezet. Régészetileg kutatott váraink jegyzéke

fennmaradt. Régészeti kutatásuk egyes részletekre korlátozódott, ezért a városfal építéstörténete jelenleg még kérdéses.

271 35. SÁROSPATAK hatalmas, négyzetes alaprajzú, fiatornyokkal megnövelt lakótornyát a Pálóczi-család építtette a XV. század végén. E torony körül a várat 1526 után elfoglaló új tulajdonos, Perényi Péter és fia, Gábor alakított ki belső és külső várból álló együttest (1534-1563). A külső vár szabálytalan ötszögletű volt. Négy darab ötszögű bástyával, és a délnyugati szegletén rondellával erősített védőövének délkeleti sarkát foglalta el a lakótorony, valamint a körülötte épített belsővár. Ez délkelet felé szabálytalan ötszögű, sarkán bástyával védett együttes volt, amit a külső vár területére nyúló, háromszög alakú, sarkain ötszögletű, kis bástyákkal megnövelt fal egészített ki. (5.sz.kép) Erről az állapotról Natalis Angelini 1573. évi felmérése tanúskodik.

272 A belső várhoz kapcsolódó palotaszárnyból ezidáig még csak a keleti készült el. Sárospatak 1573-ban a Dobó-családé lett, tőlük örökség révén, Lorántffy Zsuzsanna hozományaként került a Rákócziakhoz. A ma is látható pompás építkezések már ehhez az időszakhoz köthetők. 1702-ben felrobbantották a külső vár bástyáit (21.sz.kép), megrongálták a lakótorony (Vöröstorony) tetőzetét és délkeleti sarkát. A többször is tűzvész sújtotta, nagyobbrészt elpusztult vár feltárása 1949 óta folyik. Megtörtént a Vöröstorony és a Lorántffy-palota helyreállítása, a megmaradt külső falak konzerválása. Az újabb ásatások kiterjednek a látható falak alatti, XVI. századi, Perényi építtette részletekre,

273 és a külső várra, ahol szintén figyelmet fordítottak a XVI. századi falakra.

274 36. SÁRVÁR erődített hely volt az államszervezés korától, de a régészeti bizonyítékok legkorábban XIII. század végi maradványokra korlátozódnak, a mai vár délnyugati, illetve északi és északkeleti palotaszárnyában.

275 E vár helyén, vagy ennek közelében épült az 1327-től királyi tulajdonban álló vár.

276 Több tulajdonos után lett 1424-től végleg a Kanizsai-családé. Ők építették tovább a palotaszárnyat, és annak északi sarkán a ma is álló kaputornyot. Mindebből csak kevés részlet maradt fenn. 1532-ben a török sereg sikertelenül ostromolta Sárvárt. Két évvel később, házasság révén jutott a vár Nádasdy Tamás kezére, aki évtizedeken keresztül építtette Sárvárt, és emellett országos jelentőségű kulturális központot is létrehozott benne. Kialakult a palota nyugati és keleti új szárnya, továbbá a kaputorony körüli épület. A vár körüli vizesárkokból kitermelt földet védőművek építésére használták fel, és megerősítették az Új szigetnek nevezett városrészt is. 1551-ben kezdődött meg - kisebb ráfordítással - a külső vár korszerűsítése. Az építkezés palánkkal és földdel történt, a mai vár ennek a gerendavázas erődítésnek a nyomvonalát követi. 1560-ra készült el az óolasz bástyás, felvonóhidas vár, azonban a török elleni harcokban nem játszott lényeges szerepet.

277 A mai erődítések Nádasdy Ferenc és fia, Pál építkezéseinek tulajdoníthatók, és 15881615 között készültek el. Cölöpalapozásra építették a terméskőből és téglából falazott kötőgátakat. Az óolasz rendszerű bástyákban dongaboltozatos ágyúkamrákat létesítettek.

278 (16. és 22.sz. képek) A XII. század folyamán tovább épült a palotarész, és elnyerte mai belső pompáját. Sárvárt nem rombolták le. 1803tól a Habsburg-ház Modena-Este oldalágáé lett, ők 1813-ban restauráltatták, elvezettették a várárok vizét, és kialakították a mai kapuhidat. Régészeti kutatása 1962-ben, helyreállítása 1962-1978 között történt.

279 A vármúzeumban mindenekelőtt a Nádasdy Tamás udvarához kapcsolódó művelődéstörténeti emlékeket állították ki. A hosszú török háború eseményeinek egyik legértékesebb képi forrását a lovagterem freskói jelentik, ezeket Hans Rudolf Miller festette 1653-ban, Nádasdy Ferenc csatáiról. 37. SIKLÓS már a XIII. században kétségkívül falazott vár volt.

280 A téglalap alaprajzú, két szárnyán toronnyal végződő palotát - legkésőbb a XIV. században - szabálytalan alaprajzú várfal övezte. Több tulajdonos után 1387-től, végleg 1395-től a Garaiaké.

281 Részben a korábbi palota felhasználásával ők építtették a gótikus, kétszárnyú, kápolnát közrezáró palotát, és kezdték meg az északi, harmadik szárny építését. A palota körül szabálytalan hatszögű, sarkain félkörös tornyokkal erősített, pártázatos várfalat emeltek. A vár dombja körül, hozzávetőleg 1 km hosszú, szabálytalan alaprajzú, 13 félkörös, 2 négyzetes toronnyal erősített falat létesítettek, bejárata északon, a mai Gyüdi-toronynál volt. Körülötte vizesárkot létesítettek.

282 Siklóst 1515-ben kapta Perényi Imre nádor. Ő fejeztette be az északi palotaszárnyat, és alakíttatta ki a címeres köveivel is keltezhető reneszánsz részeket. Megváltoztatta a védelmi rendszert. A palotaszárnyat övező fal járószintjét feltöltötték, és ágyúteraszokká alakították. A délnyugati kivételével lebontották a tornyokat, de a délkeleti oldalon, a kápolna szentélye előtt, ötszögű, óolasz bástyát emeltek. Jelentés mértékben csökkentették a külső védőövezetet: az északi bevezető utat megszüntették, nyomvonalában - a Gyüdi-torony és az északi palotaszárny előtti falszakasz között - új falat emeltek. A vár bejáratát délnyugaton helyezték el, barbakán létesítésével. Ide csatlakozott az új külső védőfal is. Északnyugaton és délkeleten pajzsgáttal, délen ötszögű bástyával egészítették ki a rendszert, amint ez Joseph de Haüy 1688. évi felmérése alapján feltételezhető.

283 (7.sz.kép) Siklós várát 1543-ban ostrommal foglalta el I. Szulejmán hada.

284 Bizonyára a károk helyreállítására szorítkozott a következő nyolc évben adatolt török