Marosi Endre: XVI. századi váraink 1521-1606 (Budapest - Miskolc, 1991)

II. Fejezet. Régészetileg kutatott váraink jegyzéke

Később max csak az erődítései javítása f&íytatódott. À védelmi rendszer a XVTJX század közepén fölöslegessé vált. Feltöltötték a vizesárkot, lebontották, illetve beépítették a városfalakat és a tornyokat. A régészeti munkálatok és a helyreállítás súlypontja 1955-1963 között a vár volt.

208 A következő évtizedben szórványos kutatásai kiterjedtek a városfalakra is: így a Jurisics által épített falszorosra és átépített toronyra,

209 az északkeleti toronyhoz vezető falszakaszra,

210 a várárok feltöltésére,

211 az északi oldal városfalára és hozzákapcsolódé házaira,

212 a várárok elienuldalára,

213 az északi Felső-kapura.

214 A jelenleg is folytatódó városfal-kutatások XVI. századi kisérőanyagára jellemző a nagyobb mennyiségű kerámiatöredék.

215 22. LENTI a középkortól a XV IL századig Nemti néven szerepelt, a Lendva-Egerszeg közötti útvonalat védte. Vára 1275-1325 között épuii, a Kőszegiek, majd az Alsólindvai Bánfiak tulajdona volt.

216 Feltehetően ez a vár állt még a XVI. században is. Elrendezésére egy XVII. századi tervrajzból következtethetünk.

217 Eszerint Lenti a XVI. században két részre tagolódott. Négyszögletes alaprajzú, sarkain tornyokkal, nyugati falán kaputoronnyal erősített várát vizesárok övezte, amelyhez nyugat felől szabálytalan ötszögű, a vizesárok felé nyitott, sarkain és kapuján toronnyal erősített elővár csatlakozott. Ezt ugyancsak vizesárok fogta körül. Az ásatások során tisztázódott, hogy ez a külső vár XV1-XV1I. századi palánkvár volt. Cölöpsorok, faszerkezetek maradványai kerültek elő, és a várárokban feltárt leletanyag törökkori és törökös kerámia kályhacsempe, továbbá habán töredék és üveg volt.

218 Sikerült feltárni a belső vár kaputornyának nyugati felét is, továbbá meghatározni a vár keleti oldalán húzódó falszakaszt is.

219 23. MARÉVÁR királyi építésű mentsvár lehetett a XIV. század elején. 1316-tól magántulajdonban volt, a XV. század vegétől a Várday-csaíádé. A szabálytalan négyszög alaprajzú, erődített palotaszárnyból és gazdasági épületből álló kis erősséget 1526-1537 között alakíttatta át Bakics Pál. Eredményeképpen a palota reneszánsz díszítőelemekkel bővült. Meghagyták a vár felvonóhidas bejáratát az északi oldalon. A keleti fal elé kis. félkörös tornyot építettek. Délről rondella védte a várat. 1554-1560 között a bejáratot erősítették tovább. Falszorost létesítettek a felvonóhíd alatt, északkeleti oldalán két helyiség őrhellyel. A vár északkeleti sarkától az északnyugatiig félkörben húzódó, külső palánkot építettek. Bejárata északkeleten volt, farkasverem és fa torony védelmezte.

220 A XVI. század közepén a vár rövid ideig török kézen is volt. A XVII. században, a pécsi püspök birtokaként, már rom volt. Feltárására és helyreállítására 1960-1966 között került sor. A régészeti anyag legnagyobb része bosnyák kerámia, ami a szigetvári őrség rác katonáihoz kapcsolható.

221 Nagymennyiségű reneszánsz faragott kő alkotja a régészeti anyag számottevőbb részét. Különös lelőhelyre bukkantak a várhoz felvezető út mentén, ahol XVI. századi, téglából épített bronz olvasztókemencét tártak fel.

222 24. MÁZASZÁSZVÁR területén állt a középkori Szászvár erőssége, ami 1439-ben a pécsi püspökségé volt.

223 E vár a mai római katolikus plébániatemplom körül lehetett. Törtkőből épült falának két szakaszát sikerült feíieím, egészen a falak északnyugati sarkáig bezárólag.

224 E falaktól délre, a mai templomkerítés alatt megtalálták a törökök által épített várfal egy szakaszát is.

225 25. MECSEKNÁDASD várhegyén Papp László tisztázta az általa XIII. század véginek (esetleg korábbinak) tartott erősség alaprajzait. Mintegy 205 méter hosszú, legfeljebb 36 m széles, hosszan elnyúló, ovális alaprajzú vár, délnyugati sarkán kerek toronnyal. Nagyjából a közepén palotaudvar és fal határolta a belsővárat, előtte kelet felé szárazárokkal. Okleveles adatok nem nyújtanak támpontot a vár történetére. Egységes égési rétegét oszmán hódítással hozták kapcsolatba.

226 Későbbi feltárások tanúsága szerint a nádasdí várat megszállták és erősítették a törökök. A várhegyen épült háromhajós, XIV. századi templom északi mellékhajóját kaszárnyának rendezték be, a templom bejáratához közel pedig napvilágra került az agyagba rakott kőből épült, török várfal. Kísérő leletanyaga nagymennyiségű török kerámia volt.

227 Szintén nagymennyiségű török és bosnyák kerámiát találtak a déli mellékhajó keleti felében kialakított, téglaboltozatos helyiségben.

228 26. MOSONMAGYARÓVÁR erődítéstörténete visszanyúlik a római kori Ad Flexum Castrum ára. Részben ennek maradványaira emelték a mai kaputorony előzményét, amit az újabb feltárások alapján lakótoronynak határoztak meg.

229 Ez a vár 1290-ben elpusztult, bizonyos maradványainak felhasználásával épült meg a szabálytalan négyszög alaprajzú, sarkain négyzetes tornyokkal erősített, emeleti szintjén pártázatos belsővár, és körülötte a szabálytalan alaprajzú, négy félkörös toronnyal, és keleti oldalán felvonóhidas kaputoronnyal erősített külső vár, amit a Lajta folyóból elvezetett vizesárok övezett.

230 A vár XV. századi keltezése megítélésünk szerint túl késői, mert a kaputorony közvetlen középkori - és még régebbi - kapcsolatai aligha engedik meg a másfél évszázados különbséget. Magyaróvár magánkézből