Nováki Gyula - Sándorfi György: A történeti Borsod megye várai az őskortól a kuruc korig. Die Burgen des historischen Komitats Borsod von der Urzeit bis zur Kurutzeit (Budapest - Miskolc, 1992)
III. Helynevek és elpusztult erődítményekre utaló adatok
kedő, 520 m magas Szár-hegyet és mellette az azonos magasságú Csengő-tetőt L. Wolf M. vezetésével bejártuk eredménytelenül. Utóbbi tetején újabbkori kis épület romjai találhatók. MEZŐCSÁT-HARANGDOMB. Kalicz N. a kora bronzkor hatvani kultúra erődített telepei között említi.570 A kiemelkedő domb mérete hasonló a környék többi, azonos korú váréhoz. Környéke ma is mély, zsombékos legelő. Maga a domb szántóföld, sok bronzkori cserép gyűjthető a felszínen, ároknak azonban nincs nyoma a felszínen. MEZŐCSÁT-KASTÉLY. „1557-ben a Csáti Szini család erősíti meg Csaton lévő nemesi udvarházát s széles árokkal véteti körül. Ennek őrzéséhez az egri püspök, Verancsics Antal is hozzájárult, sőt amikor arról értesül, hogy a budai basa Eger vidékének bekerítése céljából négy palánkot tervez, éspedig Jász-Berénybe, Hevesre, Csegére és Csatra, sövénykerítéssel, vagyis akkori elnevezéssel Latorkerttel véteti körül ezt a kastélyt. Minthogy 1562-ben a budai basa útra kel, hogy a csati kastélyt elpusztítsa, Veranncsics március 20-án Kassa városát sürgeti, hogy mielőbb küldje el csapatait. A kastély még fennállott egy darabig. 1563ban az év első felében Mezei Pál alatt hol 3, hol 4 katona őrködik itt, kik havonként 2 forint zsoldot húznak; június havában számuk 8 embert tesz, de júliusban újra leolvadnak 4-re"57l A kastély egykori helyét megkíséreltük azonosítani, de sikertelenül. MISKOLC-ÓVÁRI HEGY. Miskolctól északra, Szirmabesenyő vonalában, a Sajószentpéter felé vezető országúttól nyugatra kb. 2,5-3 km-re széles hegyhát emelkedik, az ún. Óvári hegy,572 nagyrészt gyümölcsöskertekkel fedve. Itt ér össze a miskolci és a sajókeresztúri határ. A ma is élő helynév egy XVIII. század végi térképen is feltűnik.573 A hegyen nem találtuk várnak maradványait. NAGYBARCA Fényes E. a falu felett várkastély romjait említi.574 Csánki D. ezt írja: „Bárca, a Balaiaké. 1457-ben tűnik fel, a megye kitétele nélkül: Castellum Georgü de Bala in possessione Barcza - a bánfalvi Barius-családdal kapcsolatban. Másra mint a borsodmegyei Bárczára nem gondolhatunk, melynek környékén (Bánfalva éppen szomszédos) terültek el a Bariusok birtokai; s hol a falu felett ma is találhatók némi erősségnek maradványai."575 Gerecze P. Csánkira hivatkozva említi.576 Borovszky S. szláv építménynek tartja, majd később Csánki adatát ismétli.577 Genthon is csak említi. 578 A Bükk útikalauzában pedig azt olvashatjuk, hogy Nagybarca közelében a Didergő-tanya felett ősrégi vár romjai vannak.579 Dobosy L. a várat keresve a községtől északnyugatra emelkedő, 280 m magas Szeles-hegyet járta be, eredménytelenül.580 Magunk is érdeklődtünk a községben a vár után és a nemleges válaszok ellenére is bejártuk a környező, szóba kerülhető dombokat, de a várat nem találtuk. Csánki egyébként a bárcai várat azonosnak gondolta a Bánfalva (ma Bánhorváti) feletti Földvárral (lásd ott!), de ez nem fogadható el. A megoldást talán a Didergő-tanyára való utalás sugallhatja. Ez a tanya ugyanis Nagybarca északkeleti határára esik,58l aholis felette egészen közel, szinte pontosan Nagybarca-Vadna-Sajóivánka községek határának találkozásánál találjuk a sajóivánkai várat, felette nem sokkal pedig a vadnai várat. Nem kizárt, hogy a Bárcát birtokló Bala György a vadnai, vagy a sajóivánkai várat használta hatalmaskodásaihoz. Bizonyossággal csak annyit állíthatunk, hogy a mai nagybarcai határban, az előbb említett két váron kívül nem ismerünk olyan erődített helyet, amelyet Bárca várával tudnánk azonosítani. ÓZD-VASVÁR. Ózd déli szélén, a mai városközpont felett emelkedik a 269 m magas Vasvár-tető. Egy XVIII. század végi,582 és egy 1878-ból származó térképen szerepel Vasvár-tető neve.583 Marjalaki Kiss L. 570 Kalicz N. 1968. 134. 571 Borovszky S. 1909. 89. Ennek alapján említik: H. Takács M. 1970. 215. és Csorba Cs. 1974.194. 572 MFT 1980. 66. L 13. 573 BL T. 135. 574 Fényes E. 1851.1. 91. 575 Csánki D. 1890.163. 576 Gerecze P. 1906. 240. 577 Borovszky S. 1909. 7., 88. 578 Genthon 1.1961. 200. 579 Erdey Gy. 1956.177. 580 Dobosy L. 1975. 54. 581 MFT 1980. 58.1. 9. 582 583 BL T. 89. BL U. 728.
