Nováki Gyula - Sándorfi György: A történeti Borsod megye várai az őskortól a kuruc korig. Die Burgen des historischen Komitats Borsod von der Urzeit bis zur Kurutzeit (Budapest - Miskolc, 1992)

III. Helynevek és elpusztult erődítményekre utaló adatok

CSERÉPFALU-FÜZÉRKŐ. IV. Béla engedélyt adott 1248-ban Lambertus egri püspöknek, hogy Füzérkőn, vagy Kerékkőn várat építsen.

546 A Cserépfalutól északra 7 km-re, a Hór-völgy kettéágazása felett emelkedő, 454 m tszf magasságú Füzérkőn nem találtuk vár nyomát. Valószínű, hogy Füzérkő helyett az Odor-hegyen épült fel a vár (lásd Odor-várnál!). CSOKVAOMÁNY-DEZSŐVÁR. A Nekézseny-Sáta vasútállomás felett, a községtől keletre húzódó Liba-hegy utolsó gerincét azonosították a földrajzi nevek gyűjtésekor Dezsővárként. Régebben szántóföld volt, most bokrokkal benőtt terület, egy részén homokbányát nyitottak. Dobosy L. erődítésre utaló nyomokat nem talált.

54

? DAMAK-ŐRHEGY. Mint „pogányvárat" emh'ti Szendrei J.548 Az Őrhegyet a helybeliek nem ismerik, a MFT sem említi, ezért azonosítani nem tudtuk. DÖVÉNY - ŐRFATETŐ ÉS ŐRHEGY, FELSŐKELECSÉNY-ŐRHEGY. Valamennyit Szendrei J. sorolja fel erődített helyként,

549 ennek nyomán emh'ti Leszih A. is a felsőkelecsényi Őrhegyet.

550 Őrfatető pontosan a két község határán van, a MFT-ben mindkét község helynév anyagában szerepel.

55

! Felsőkelecsényben és Dövényben Őrhegyet nem ismernek a helybeliek. Őrfatetőn erődítésre utaló nyomot nem találtunk. EDELÉNY. Luppa P. 1861-ben írja, hogy a ma is álló kastély helyén favár állott, melyet földsáncok védtek és árkába a Bódva vizét eresztették. 1604-ben Bocskai István ostromolta siskertelenül a Mágócsiak favárát, majd Basta seregei Edelény mellett megverték az ostromló csapatokat. Ugyanezt ismétli meg 1975ben Dénes Gy 552 Az adatokat, amelyeknek forrását egyikük sem jelöli meg, fenntartással fogadjuk. Ugyanígy nem tudjuk helyhez kötni a fenti csatával kapcsolatban emh'tett „régi sáncfélét" sem, amelyben Bethlen Farkas XVIII. században írt históriája szerint Basta seregei helyezkedtek el.

553 A jelenleg álló, hatalmas L'Huillier - Coburg-kastély a XVIII. század első felében épült a Bódva mellett. Erődítésnek nincs nyoma a felszínen. FELSŐNYÁRÁD-KIS- ÉS NAGY-ŐRHEGY. A Kis- és Nagy-Őrhegy között 1864-ben „vaskapu" nevű helyet említenek, amely egy hegyátvágást jelent. A régi hagyomány szerint a török világban Putnok és Szendrő között út vezetett rajta keresztül. Ugyanitt a leírás szerint, ágyúgolyókat is találtak, a két hegy nevét pedig e régi időből származtatták.

554 Helyét nem tudtuk azonosítani. HANGÁCS. Hangácsról több adatunk van egykori erődített helyekről, de ezeknek ma már nyomuk sincs. 1864-ben helybeli hagyományra hivatkozva jegyezték fel, hogy bizonyos „barátok zárdáját" a csehek elfoglalták, "egy kevéssé megerősítették" és innen, valamint a galgóci és vadnai várból uralták a vidéket. Ennek a várnak a lerombolását, a leírás szerint, I. Ferdinánd alatt az 1543. évi 4. törvénycikk rendelte el.

555 Hangácson 1535-ből tudunk „kastélyról", Bertóthy Mihály és felesége, Zsófia, azelőtt özv. Hangácsi Albertné tulajdonában.

556 A XVI. század közepén Réghi Kelemen egri udvarbíró a Tomori család birtokának felét örökölte, Hangáccsal együtt. A Tomori-birtok másik felét 1549-ben Rákóczi Mihály kapta meg Nádasdy Tamás országbíró ítélete nyomán. Rákóczi híve, Serédi Gáspár kassai főkapitány a hangácsi kastélyt elfoglalta, felgyújtotta és kirabolta. 1554-ben Réghi visszafoglalta a Tomori család volt birtokát, így ismét övé lett a hangácsi kastély is. 1556-ban újabb támadás érte a kastélyt, ezúttal Bebek György vezette kisebb nemesi csapat részéről, az erődített kastélyt elfoglalták, kirabolták, védőit megölték, vagy elhurcolták. 1558-ban azonban régi újból harcol a birtok visszaszerzéséért. Ebben az évben ismét övé a hangácsi kastély, a követ546 Györffy Gy. 1966. 773.; Fügedi E. 1977.116-117. 547 Dobosy L. 1975. 52. 548 Szendrei J. 1927. 265. 549 Szendrei J. 1883.115., 1927. 266. 550 Leszih A. 1908. 97. 551 MFT 1980. 45., 47. 552 Luppa P. 1861. 208.; Dénes Gy. 1975. 382. 553 Szederkényi N. 1891. 3. 14-16. 554 Pesty F. 1988.113. 555 Pesty F. 1988.136-137. 556 Borovszky S. 1909. 88.; H. Takács M. 1970.194.