Nováki Gyula - Sándorfi György: A történeti Borsod megye várai az őskortól a kuruc korig. Die Burgen des historischen Komitats Borsod von der Urzeit bis zur Kurutzeit (Budapest - Miskolc, 1992)
II. Középkori és újkori erődítmények leírása
egy építési periódust mutat, korábbi előzmény itt nem került elő. A legalsó gerendák alatt már a késő bronzkori telep gödrei bontakoztak ki. A telep belső részében Gádor J. egyelőre csak kisebb kutatóárkokat ásatott, ezekben is voltak X. századi leletek. Itt még további ásatásokra lesz szükség, különösen ha figyelembe vesszük Gálffy I. 1901. évi ásatásáról szóló rövid jelentését, amely szerint nem csak telepjelenségekkel, de középkori temetővel is számolni kell. Örsúr-várának építési idejét a X. századon belül a régészeti leletek alapján ma még nem lehet közelebbről megjelölni. A történeti adatok azonban a század első felére valószínűsítik. Pusztulásának idejére nincs adatunk, de valószínű, hogy a közvetlen mellette felépült kis Lator-vár építését már meg sem érte. SÁLY-LATOR-VÁR. A Latorvár-tető déli vége meredeken leszakadó keskeny sziklagerincben végződik. Ennek végén helyezkedik el a Lator-vár, a fennsík alatt mintegy 20 méterrel alacsonyabb szinten (54. kép). Relatív magassága az alatta húzódó völgy felett 40-50 m. A hegytető felőli, szélesebb részen 4-4,5 m magas, íves vonalú 2,5 m vastag kőfalmaradvány áll, melynek hajlásából kör-, vagy hasonló alaprajzú lakótoronyra lehet következtetni. Holl I. és Parádi N. az ásatással a toronycsonk folytatásában falalapot talált, amely vagy palotarész, vagy a lakótorony melletti kis udvart határoló vastag kőfal maradványa. A várárkot az északi és északkeleti oldalon egy-egy kutatóárokkal átvágták, a sziklába vájt árok alját elérték. A vár egykori járószintje az újkori kőbányászás következtében teljesen elpusztult, ezért leletanyagot sem találtak. Az ásatás eredményei alapján a várat, mely egyetlen toronyból állhatott, egy sekély, 1 -1,5 m mély, 7 m széles árok övezte félkörben, a meredekebb lejtő felett ennek nem volt nyoma. Az így körülzárt ovális terület átmérője 28, illetve 14 m, területe kb. 0,03 ha. A torony közelében a felszínen néhány Árpád-kori kerámiát gyűjtött Parádi N, köztük halvány vöröses színű palack nyakát is. Véleménye szerint a vár a XII. század végén, vagy a XIII. század elején épülhetett. Oklevelek nem említik. SÁLY-LÉLEKLYUK-TETŐ. A várat sem oklevél, sem irodalom nem említi. 1979-ben Dénes J. fedezte fel. A Léleklyuk-tető nevezetű dombot a Latorvár-tetőtől nyugatra találjuk, közvetlenül a mai kis Lator nevű település felett, alig 20-25 m relatív magasságban. Mindkét oldalról út, illetve délnyugatról még a Latorpatak határolja. Közvetlenül a várral szemben, a nyugati oldalon találjuk a Vízfő nevű helyet, felette a Vízfőtetőt. A Léleklyuk-tető nevű domb a Vízfő-tető keleti, lapos nyúlványa, melynek végén találjuk a várat (55. kép). A várat úgy alakították ki, hogy a dombhát gerincét, amely felől a legtámadhatóbb volt, átvágták egy mély árokkal. Ennek ellaposodó folytatása az északkeleti, lankásabb oldalon félkörben övezte a platót. A dombtető szélén jól felismerhető perem határolja az egykori, oválisán elnyúló, védett belső területet, melynek hossza 57, szélessége 15 m, területe 0,06 ha. A domb legmagasabb részén nagy területű beásás nyoma látszik. A vár korára nincs bizonyító értékű támpontunk, kerámiát a felszínen nem találtunk. Keletkezési idejét így csak becsülni tudjuk. A közvetlen mellette feltárt Árpád-kori és középkori várak és telepmaradványok, valamint a vár formája és telepítése alapján valószínűleg a középkor korai évszázadaiban épült, de a XI-XIV. századon belül közelebbről ezt ma még nem jelölhetjük meg. A vár alatti mesterséges Léleklyuk-pince keletkezéséről semmit sem tudunk. 1891-ben Bartalos Gy. írta le részletesen, megemlítve a kürtőben látható rovásírást is. 44 ! 1964-ben Saád A. és Mihály P. mérték fel a pincét, a rovásírást is lemásolták. Erről később részletes közelmény jelent meg, amelyben a pincére és kiképzésére néhány középkori analógiát is ismertettek. 442 A pince és a felette lévő vár esetleges kapcsolatára semmi adatunk sincs. SZENDRŐ VÁRAINAK KUTATÁSTÖRTÉNETE. Szendrő várának szerepe országos viszonylatban is jelentős volt, különösen a XVI - XVII. században. A történeti adatok és egykorú ábrázolások is nagy számban állnak a kutatók rendelkezésére. így, annak ellenére, hogy szinte teljesen elpusztult és maradványait csak ásatással lehetne felszínre hozni, gyakran szerepel az irodalomban. Mielőtt ezt áttekintenénk, ki kell emelnünk azt a körülményt, hogy Szendrőn egy alsó és egy felső vár volt, melyek közül a felső a közismertebb. Van utalás arra is, hogy egy harmadik vár is volt a város szélén, az ún. német városban. E három vár helyét jól mutatja két látkép 1639-ből, közülük az egyiket mutatjuk be (56. kép), valamint egy 1816. évi térkép is (57. kép) 443 A történeti források azonban nem mindig jelölik meg, a három vár közül Bartalus Gy. 1891.140-141. 442 Mihály P. 1978 -1979. 76 - 77. 443 1639 = OL S. 117. IV. Cod. 8622. 27 - 28.; 1816 = BL T. 190.
