Nováki Gyula - Sándorfi György: A történeti Borsod megye várai az őskortól a kuruc korig. Die Burgen des historischen Komitats Borsod von der Urzeit bis zur Kurutzeit (Budapest - Miskolc, 1992)
II. Középkori és újkori erődítmények leírása
is közölve. 293 Hosszú idő elteltével ismét felkereste a romokat és újabb kutatásainak eredményeit, a vár további részleteinek leírását, képekkel és Sztehlo 0.1894. évi felmérésével illusztrálva, 1895-ben adta közre. 294 A várral Szendrei J. is foglalkozott, helyszíni megfigyeléseit és a történeti adatokat 1904-ben Miskolc város történeti monográfiájába dolgozta bele, nagyrészt Kandra K. eredményeihez csatlakozva. 295 1909-ben Borovszky S. Borsod vármegye történetével kapcsolatban tárgyalja a várat, különösen annak birtokait. 29 6 Ezekben az évtizedekben végezte országszerte vár kutatásait Soós E., kinek kéziratban fennmaradt feljegyzései tanúskodnak arról, hogy Diósgyőr vára sokat foglalkoztatta. 29 ? Sztehlo O., akinek 1894. évi felmérését már említettük, 1921-1922 körül több tervet készített a vár helyreállításához, amelyekkel romantikus, a történeti hitelességet figyelmen kívül hagyó, túlzott kiegészítéseket javasolt. 298 1926-ban Möller I. Borsod megye műemlékeiről tartott előadást, többek között a diósgyőri várat is részletesen taglalta helyszíni tanulmányai alapján. 299 1927-ben látott napvilágot egy részletes feldolgozás a várról, Szendrei J. tollából, aki már 1904-ben összegezte addigi megfigyeléseit. Fiatal kora óta többször járt a várban, gyűjtötte az adatokat és most teljes részletességgel adta közre ismertetését. Möller és Szendrei egyaránt javasolták már, hogy végezzenek ásatásokat. A várra vonatkozó történeti adatokat az eddigi kutatók már többszörösen kimerítették, de magával a várral csak a felszínen látható romok alapján foglalkozhattak. A vastag törmelékrétegek alatt megbúvó falak és leletek ismeretlenek maradtak, csak a kincskeresők bontották meg egyes részeit és a környék lakói, akik kőbányának használták a romokat. A vár védelméről először az I. világháború után intézkedtek, amikor körülkerítették és ezzel legalább a további szándékos pusztítást sikerült megakadályozni. 1934-ben Lux G. szemlélte meg a várat, leírta annak pusztulását és ő is javasolta a feltárások megkezdését. Ez a munka meg is kezdődött, a vár tulajdonosa, az erdészet vezetésével. Lux G. felügyelete mellett Révay F. erdőtanácsos névleges irányításával indult meg az ásatás, de a helyszínen főként Köves J. nyugalmazott erdőfőtanácsos vezette a munkát. Ebben az évben a vár keleti oldalát a kápolnával együtt, 1936-ban pedig az egész belső várat igyekeztek feltárni. Kitisztították a belső vár udvarát és a várpalota csonkjait. Köves J. pontos felmérésekkel illusztrált, részletes jelentéssel igyekezett rögzíteni az eredményeket, ez azonban a vár története szempontjából ma már nehezen értékelhető. A feltárást pedig nem követte a falak konzerválása, azok pusztulása csak fokozódott, majd idővel a törmelék és gaz ismét elborította a maradványokat. 300 1937-ben jelent meg az első ismeretterjesztő füzet a várról a nagyközönség számára. 30 ! Ezt két reprezentatív munka követte, 302 illetve még egy kisebb ismertetés hívta fel a várra a figyelmet. 303 A II. világháborút követő években országszerte fellendült az érdeklődés a műemlékek iránt. A diósgyőri várról is több ismertetés jelent meg. Magyarország műemlékeinek 1951. évi jegyzékében, a könyv jellegének megfelelően, még csak pársoros említését találjuk. 304 1954-ben már igényes füzet jelent meg, amelyben Marjalaki Kiss L. a vár történetét, Vákár T. a romok leírását, Leszih A. pedig az 1934. és 1936. évi ásatások leleteit ismertette. 305 Ugyanezt 1961-ben újból kiadták, de ebben Ferenczy K. adott részletes ismertetést a várról és annak pusztulásáról, a XVI. század végétől napjainkig. 30 ^ Jelentős helyet kapott a vár Gerő L. 1955. évi könyvében is, amiben a szabályos alaprajzú belsőtornyos típusba sorolja. 30 ? Dümmerling Ö. 1958ban összegezte a korábbi években a helyszínen végzett megfigyeléseit és saját, valamint régi felmérések alapján részletesen leírta a romokat. 308 1961-ben Ferenczy K. és Gergelyffy A. az addig ismert adatokon túl az akkor már folyamatban lévő helyreállítási, illetve ásatási munkák eredményeit ismertették újabb füzetben. 309 293 294 Kandra K 1879. Kandra K 1895. 295 Szendrei J. Miskolc 2(1904), 18., 35 - 61. 296 Borovszky S. 1909. 39., 43 - 48, 162-167, 314 - 319. 297 Soós E. 6, 93. 298 299 Szendrei J. 1927. 350. Möller 1.1926. 300 Fölföldy S. 1937. 28 - 31.; Komáromy J. 1963. 159-164.; (Köves J. jelentésének részletes kivonatával); Ferenczy K. - Gergelyffy A. 1961.6-8. 301 Fölföldy S. 1937. 302 Varjú E. 40-41.; Dercsényi D. 1941. 96-98. 303 304 Lux G. 1943. Genthon I. 1951.165. 305 Marjalaki Kiss L. - Vákár T. - Leszih A. 1954. 306 Marjalaki Kiss L. - Ferenczy K - Leszih A. 1961. 307 Gerő L. 1955.137, 140, 217 - 221. 308 Dümmerling Ö. 1958. 309 Ferenczy K. - Gergelyffy A. 1961.
