Nováki Gyula - Sándorfi György: A történeti Borsod megye várai az őskortól a kuruc korig. Die Burgen des historischen Komitats Borsod von der Urzeit bis zur Kurutzeit (Budapest - Miskolc, 1992)
II. Középkori és újkori erődítmények leírása
része habarcsos törmelék, de hosszabb szakaszokon összefüggő fal alakjában ma is látható. Az árok felőli nyugati vége a természetes sziklás terephez igazodva hegyesen végződik. Keleti vége alatt különösen meredek és sziklás a hegyoldal. A vár hossza 31, szélessége 12 m, területe 0,025 ha. IV. Béla okleveles adata alapján arra következtetünk, hogy a vár a tatárjárást követő évtizedben épült. Második, egyben utolsó okleveles adatunk 1351-ből származik. Többet nem említik Odorvárat, pusztulásának idejét nem ismerjük. CSERÉPVÁRALJA-CSERÉPVAR. Két XVIII. századvégi térképen jelenik meg a vár ábrázolása. Mindkettő feltünteti a később alatta épült kastélyt is, az 1788. évi csak nagy vonalakban,! 94 de a másik (közelebbi évszáma ismeretlen) sokkal részletesebb, feltünteti a kör alakú vár középső választó falát, valamint a vár melletti gabonásvermeket is.1 95 Az irodalomban Vályi A. 1796-ban említi.l^ 1864-ben a vár területéről két üres kazamatáról és egy nagy, terméskőbe vágott pincéről olvashatunk.l 97 Kandra K. 1871-ben,l 9 8 majd Szendrei J. 1892-ben említi a szabályos alakú „ősvárat", ahol utóbb középkori vár is volt.1 99 Csánki D. több okleveles adatot közöl a várról, az 1431-1489 közötti évekből. 200 Gerecze P. is említi, 20 ! Borovszky S. pedig három helyen is ír róla röviden, a vármegye történetébe beágyazva.202 Genthon 1.203 és Gerő L. 204 ismét csak emh'ti. Fügedi E. tévesen vonatkoztatja rá IV. Béla oklevelét, amelyben a király Füzérkőn vagy Kerekkőn ad vár építésére engedélyt az egri püspöknek. 2 °5 Engel P. 1408-1437 közötti okleveles adatokat közöl, 206 majd Mizser L. két tanulmányban is részletesen foglalkozik vele. A vár 1568. évi leltárát közli szöveghűen, 207 és mindenkinél részletesebben megírja a vár történetét, bő irodalmi hivatkozásokkal. 208 Ennek alapján foglaljuk össze a legfontosabb történeti adatokat: Építésének idejéről nem tudunk bizonyosat. Első okleveles említését 1408-ból ismerjük, amikor leírták Bogács és Szomolya határát. A tanúk között szerepei Kazárdi Bertalan várnagy és Mihály alvárnagy, valamint két korábbi várnagy. Ebből következik, hogy a vár már korábban is megvolt. 1431-ben Borbála királyné Rozgonyi Istvánnak adta zálogba. 1453-ban Pohárnok István kezén van, de 1458-ban Mátyás király ismét a Rozgonyiaknak adta. Cserép, Tard, Nyarad, Olaszi, Marczelfölde és Ároktő helységek tartoztak ekkor hozzá. 1504-ben Bő Adorján a várnagya, 1555-57-ben az egri püspököt illeti meg a vár dézsmája. A török többször is elfoglalta a várat, de megtartani egyelőre nem tudta. 1568-ból fennmaradt a vár leltára. Eger várának eleste (1596) után a török lett Cserépvárnak is ura, eszmei birtokáért azonban többen is pereskedtek. A töröktől való felszabadítás után, 1687-ben közvetlenül az ostromot követően járt Cserépvárban Domonkos Jakab, aki jelentette: „a Palánka az ostrom idején a császári katonák által felégettetett, csupán a belső rész maradt meg, ahol éppen meglehetős mennyiségű gabonát, mézet és más élelmiszert találtak". Buttler János gróf egri várparancsnok többször is sürgette Cserépvár újjáépítését. Némi munkálatok történhettek, mert 1703-ban az Egert ostromló kurucok Telekessy István egri püspököt Cserépvárba zárták. A XVIII. század elején Őrlik Károlyé, majd a francia eredetű L'Huillier család kezére került, akik a vár kőanyagából közvetlenül a Várhegy délkeleti aljában kastélyt építettek. Ekkor települt be Cserépváralja falu is, amelynek első említését 1729-ből ismerjük „Cserépalja" alakjában. Ezután a várral már senki sem törődött. Megmaradt részeit rövid ideig még raktárnak használták, majd lassan sűrű erdő nőtte be, olyannyira, hogy felmérése a legnagyobb nehézségekbe ütközött. Cserépvár romjait közvetlenül Cserépváralja község felett keletre, kb. 400 méterre találjuk a Várhegy tetején. Tszf magassága 288 m, relatív magassága a környező völgyekhez viszonyítva kb. 90 m. A kúp alakú hegy minden oldalról jól védhető volt. Ma sűrű erdővel benőtt terület, alig lehet felismerni a régi falak maradványait, alaprajzi összefüggéseit (28. kép). 194 195 BL T. 37-2. OL S. 11.709:8. 196 Vályi A. 17%-1799. 1. 406. 197 Pesty F. 1988. 74. 198 Kandra K. 1871. okt. 19. 199 Szendrei J. 1892. 370. 200 201 Csánki D. 1890. 163. Gerecze P. 1906. 241. 202 Borovszky S. 1909. 61, 91, 348. 203 Genthon 1.1961. 2, 52. 204 Gero L. 1955. 202, 438. 205 Fügedi E. 1977.116. 206 Engel P. 1977.102. 207 Mizser L. 1977/b. 208 Mizser L. 1979.
