Nováki Gyula - Sándorfi György: A történeti Borsod megye várai az őskortól a kuruc korig. Die Burgen des historischen Komitats Borsod von der Urzeit bis zur Kurutzeit (Budapest - Miskolc, 1992)
II. Középkori és újkori erődítmények leírása
II. fejezet KÖZÉPKORI ÉS ÚJKORI ERŐDÍTMÉNYEK ARLÓ-VARHEGY. A várat Dobosy L. ismertette elsőként.! 69 Mint írja, Pesty F. gyűjtésében a vár ugyan nem szerepel, de a „Vártó" nevű kaszáló utalhat a vár létére. Borovszky S. 1562-ből a Pásztói család arlói birtokán egy megerősített kastélyt említ, amelyben 1563-ban 6 lovas, majd 4-12 zsoldos katona alkotta az őrséget. 170 Dobosy hivatkozik Csépányi Árpád helytörténeti kéziratos munkájára, aki a várat Rátold-várának nevezi és szerinte már a honfoglalás előtt volt ott földvár, amit a törökök közeledésének hírére kitataroztak. Csépányi szerint ezt a füleld bég 1583-ban elfoglalta és felégette. Megemlíti azt is, hogy a váron kívül a Pásztói család kastélya is elpusztult. Dobosy megjegyzi, kár, hogy Csépányi adatainak forrását nem adta meg. Kiderül ugyanis belőlük, hogy a vár és a Pásztóiak kastélya két külön épület. A vár, alakja szerint, honfoglalás előtti nem lehet, bár egy korai típussal állunk szemben, tehát az a híradás valószínű, hogy a török időkben már felújították és nem akkor építették. A várat Arló községtől délre, az utolsó házak felett, egy keskeny hegyvonulatot lezáró kúpon találjuk 255 m tszf. magasságban. A vár kis kúpja messziről látszik. Kis platóján mesterséges földmunka nyoma nem látható, de alatta északról egy kisebb, délre a gerinc emelkedésének irányában egy nagyobb mesterséges bevágás halvány nyomai figyelhetők meg (24. kép). A plató ovális alakú, átmérői 20, illetve 26 m, területe 0,04 ha. Figyelmet érdemelnek a vár északi oldala alatt lévő különös földmunka nyomok.i 7 ! BORSODrVÁNKA- NAGYHALOM. A helység, amelyet 1222-ben emh'tenek először, az Árpád-korban Heves megyéhez tartozott.172 A várral kapcsolatban Fényes E. emh'ti, hogy báró Orczy István kastélya angol kertjének nyugati szélén sáncokkal körülvett földvár látható.173 1864-ben Kálvária-domb néven emh'tik, de a három kereszt addigra már elpusztult. 174 Klein G. és Péchy-Horváth R. a borsodivánkai határban, közelebbről meg nem határozott helyen, honfoglalás előtti, sáncokkal körülvett földvár nyomairól írnak,! 75 ez feltehetően azonos az itt ismertetett Nagyhalommal. A földvárat az egykori Orczy-kastély - ma szociális intézet - parkjának nyugati oldalán találjuk. Ún. kettős motte, két, közvetlenül egymás mellett lévő kúppal (25. kép). Meg kell jegyeznünk, hogy ez az első kettős motte, amelyet várkutatási munkánk során a mai Magyarország területén találtunk. Lényegében két mesterségesen emelt halomból áll, közöttük egy magasra felkanyarodó kisméretű árok húzódik. A két dombot jól látható közös, széles árok veszi körbe, kivéve a nyugati oldalt, ahol a domb lejtője a síkságig fut le, amely egykor vizenyős terület volt. A két domb együttes hossza, a dombtetőn mérve, 52, szélességük 14-16 m. Az északkeleti oldalon lőteret vágtak a domb oldalába, eltüntetve ezzel az egykori árok ide eső részét. A nyugati domb északi oldalának besuvadása talán a dombtető egykori épületéhez szolgált bejáratul, alatta széles terasz húzódik. A nyugati domb platójának területe 0,022, a keleti dombtetőé 0,025 ha. A keleti domb tetején kis négyzet alakjában bolygatás nyoma látszik. Egy helybeli lakostól úgy értesültünk, hogy a II. világháború alatt egy Prónay családtagot temettek ide a dombtetőbe, akit később exhumáltak. A várat típusa alapján a tatárjárás előtti időbe valószínűsíthetjük. BÜKKÁBRÁNY-TEMETŐ. A halom mint temető és kálvária 1864-ben tűnik fel először.! 76 Az Alsóábránytól keletre lévő „földhányást" Lukács I. említi először 1847-ben, megjegyezvén, hogy abból hamvvedreket, cserepeket látott kihányatni.1 77 Utána Kandra K. ír a halomról, amelyen 1853 óta áll kálvária, mint temetőt már régóta használják, egyebet azonban nem közölt róla.l 78 Később Leszih A. több más földvár kö*® Dobosy L. 1975. 8-10. Hivatkozik Csépányi Árpád: „Arló - Járdánháza népének élete és szokásai" című, 1956-ban kelt kéziratra. 170 Borovszky S. 1909. 89. * 7 1 AO5-I m mély, hosszúkás gödrök profiljában 20-30 cm vastag gyepvasérc rétegek húzódnak. Az ezekből vett minták vizsgálatát Szabó Zoltánnak köszönjük. Későbbi kutatás fogja eldönteni e gödrök eredetét, de felmerülhet egykori vasérc bányászat, vagy kerámia festéséhez szükséges anyag kitermelésének a lehetősége. 172 Györffy Gy. 1987. 3, 103. 173 Fényes E. 1851. 2.139. 174 Pesty F. 1988. 159. 175 Klein G.-Péchy-Horváth R. 1939. 24. 176 Pesty F. 1988. 23-24. 177 Lukács 1.1847. 178 Kandra K. 1876. 49.
