Nováki Gyula - Sándorfi György: A történeti Borsod megye várai az őskortól a kuruc korig. Die Burgen des historischen Komitats Borsod von der Urzeit bis zur Kurutzeit (Budapest - Miskolc, 1992)

I. Őskori erődítmények leírása

A Tatárdomb Tard község déli sarkán, közvetlenül a temető felső vége mellett van, a község felett elte­rülő széles dombhát szélén. A kis dombot félkörívben árok választja el a dombhát többi részétől (20. kép). Szántóföld lévén, a kontúrok erősen lekoptak, pontos méretét nem lehet megállapítani. Az árok keleti vége a meredek domboldalban folytatódik, északi vége pedig egy kis természetes magaslat felé tart, majd ez alatt elkanyarodva, ugyancsak a meredek domboldalban folytatódik. Mai alakjában az árok felső szélessége 50 m körüli, mélysége 1,5-2 m. A középső kis ovális domb keleti oldala a természetes domboldalban folytatódik, itt nincs árok. Felső, domború részének átmérője 18-22 m körüli, területe kb. 0,04 ha. A domb átlagos magassága az árokból számítva 3 m. A kis dombon és annak középpontjától számítva 130-150 m távolságig a szántóföldön sok őskori cserép található. A nyílt telep tehát a váron kívül jóval nagyobb területet foglalt magába, melynek korát a leletek a hatvani kultúrába sorolják. A múlt században talált fém leletek lelőhelye bizonytalan. TISZABÁBOLNA - FEHÉRLÓ-TANYA - FÖLDVÁR. A Fehérló-csárda helynevet 1864-ben említik.153 A mellette lévő régészeti lelőhelyet „Földvár" megjelöléssel 1965-ben sorolta be a miskolci múzeum a védett régészeti területek közé.154 Kalicz N. 1968-ban megjelent munkájában foglalkozott vele. Említ egy XVIII. századi térképet, amely „Földvárinak jelöli a helyet. Bejárása alapján leírja a vár fekvését és méreteit és megállapítja, hogy mesterséges árokkal választották el a domb többi részétől. A felszínen gyűjtött cserepek alapján a hatvani kultúra lelőhelyei közé sorolta.1 55 Tiszabábolna községtől északra 2 km-re, a Szentistván felé vezető földút mellett van a Fehérló-tanya. Ettől északkeletre kb. 800 méterre találjuk a földvárat (21. kép). A 2,5-3 méterre kiemelkedő, észak-dél irányú lapos dombhát északi végét félkörívben veszi körül egy eredetileg természetes, ma már ásott mederben folyó patak. A dombhát csak dél felől közeh'thető meg, ebből az irányból egy mesterséges árok védte a várat. Más erődítésnek nincs nyoma. Az így különválasztott „sziget" oldalai az egykor 70 m széles, mocsaras vízfolyásig lejtenek. A mesterséges árok hossza kb. 80, szélessége 20-30, mélysége 2 m. Ezen át 5 m széles, nyilván újkori töltésen lehet bejutni az ovális szigetre, melynek hossza 135, legnagyobb szélessége 65 m, területe 0,42 ha. Jelenleg az egész terület parlag, magas fű borítja. Kalicz N. megállapítása szerint a hatvani kultúra ide­jében lakták. A védőárkon kívüli területen csak kevés cserepet talált, ezért feltételezi, hogy - a többi ha­sonló korú lelőhelytől eltérően - itt az egész telep a védőárkon belüli területre szorítkozott. TISZAKESZI-SZÓDADOMB. A Szódadombot, mint helynevet, 1868-ban említik.156 1901-ben Gálffy I. végzett itt ásatást, egy kora vaskori zsugorított csontvázat tárt fel edénymellékletekkel. 157 Az irodalomban Tompa F. ismerteti először régészeti lelőhelyként, aki 1936-ban végzett itt ásatást. A halom nyugati részén 10x5 méteres szelvényt nyitott, a rétegek összvastagsága 2,70 m volt. Alul a neolitikus tiszai kultúra első fázi­sának a telepét találta, amelyben tűzhelyek, lakógödrök, sok kagyló és hulladékgödör került elő. A felső rétegek a középső bronzkori füzesabonyi kultúrából származnak.l 58 1959-ben Bona I. 13 darabból álló, in­nen származó bronz csüngő leletet ismertet a középső bronzkor végéről.l 59 1963-ban ugyanő a hatvani kul­túra itteni telepét tartja jelentősnek, a füzesabonyit kevés lelet képviseli. A későbronzkorból az egyeki kultú­rába sorolható bronzleletek kerültek elő, ezek alapján arra következtet, hogy ekkor csak a domb egyik részét lakták, másik része temető volt. 160 1968-ban Kalicz N. korábbi helyszíni bejárása alapján kerek kis várat álla­pított meg, árokkal körülvéve, amely a telep többi részétől választja el és a felszíni leletek alapján is a hat­vani kultúra jelenlétét határozta meg. 161 A Szódadomb Tiszakeszi községtől délre 3,5 km-re, az árvízvédelmi töltéstől keletre 500 méterre talál­ható, a Tisza jobb parti árterülete fölötti magaspart szélén. A magaspart itt kissé kiugrik az ártérbe, ennek végén kis dombot vesz félkörbe egy árok (22. kép). Az ártér felőli meredek oldal egyenes folytatása a kis domb oldalának, itt tehát nincs árok. Az egész terület szántóföld, az árok alig észrevehető, a domb is erősen 153 Pesty F. 1988. 344. 154 HOM 1965. máj. 25. 0152 helyrajzi számmal. 155 Kalicz N. 1968. 118, 134. Szentistván község határában említi, valójában azonban, bár a két község határvonalán fekszik, már Tiszabábolna területére esik a lelőhely. 156 Pesty F. 1988.422. 157 Kemenczei T. 1988. 91. 158 Tompa F. 1934-35. 44, 98.; Kalicz N. 1968.118. 159 Bona 1.1959. 214 - 216. 160 Bona I. 1963.; A füzesabonyi kultúra lelőhelyei között említi Kemenczei T. is (1963. 177.), amely kultúrából Bona I. később egy halsütő tálat említ e lelőhelyről (1975.154.). 161 Kalicz N. 1968.118, 132.

Next

/
Oldalképek
Tartalom