A százdi alapítólevél 1067 - Oklevéltár (Miskolc, 1986)

lovon kísérik. Adom Leveluky pusztát is, mindennel, ami engem ott megillet. Adom Chabarakusa pusztát hat szőlőmunkással, Gubach pusztát hét halásszal, a Dunán lévő szigettel, három ekével és három szolgával együtt. Adom az öt ekényi Nywyg pusztát földmű­vesekkel együtt. Adom Zalda pusztát, amelynek határa a Tiszától kezdődik, a négy dombig. Adom a hét ekényi Ladán pusztát öt ha­lastóval, a monostornak adom Scegholm pusztát minden javával e­gyütt. Szolgákat rendeltem, akiknek a szolgálata ez lesz: minden évben adnak két ökröt, négy köböl bort, - adtam ugyanis szőlőt szőlőmunkással együtt -, mindenki négy köböl sert, 10 kenyeret, • egy tyúkot és két telek egy libát. Rendelt nagy leányom is abban a faluban, amelyet Dusnuky-nak hívnak hat jobbágyot jószágaikkal együtt, ezeknek nevei: Ivan, Ichy,.Wachy, Zemy, Kokoch, Ombroch. Ezek évente adnak egy ökröt, száz kenyeret, 3 köböl méhsert, há­zanként két köböl sert, egy tyúkot, két jobbágy pedig együtt egy libát. És ez a két nép együtt ad 10 denar (kész) pénzt és az egy­ház számára viaszt. Végül én, Péter kértem a királyt, a nagy fe­jedelmet és László fejedelmet, hogy ezek a népek két kapecián és egy tyúkon kívül ne adjanak dézsmát, ezt is csak a plébános pap­nak keresztelésért és temetésért; a király az érsekkel együtt en­gedélyezte is ezt. Hogy pedig ezen engedélyező adományom az eljö­vendő korokban is sértetlen maradjon, mások tanúbizonyságával és ne ével is tanúsíttattam. Salamon király, a nagy herceg, László herceg, Dersy érsek, Jeromos püspök, Elek püspök, Rodovan nádor­ispán, Erney ispán, Wydus ispán, Markuch ispán, Ilya ispán, Pethe ispán, Hetey ispán, Márton ispán, Wefa ispán. Miután pedig ezek a tanúk tanúbizonyságot tettek fenti adományomról, ha valaki ostoba módon el akarna venni abból valamit, a Mindenható Isten és király őfelsége tekintélyével sújtsa egyházi átok és legyen kiközösítve a keresztények közül. Mi tehát Pued ispánnak az e tárgyban jogos kéréseit teljesíte­ni s a fent nevezett monostor hasznát és nem a kárát szemünk előtt tartani kívánva és azt akarva, hogy amit a monostor eddig jogosan és békében birtokolni méltóztatott, annak birtokában általunk is jóváhagyott és megerősített legyen, (az adománylevelet) megerősí­tettük jelen levelünk erejével. E dolog emlékezetére és örök ér­vényére pedig jelen, kettős pecsétünkkel megpecsételt levelünket

Next

/
Oldalképek
Tartalom