Hőgye István: Zempléni históriák II. 1849-1950. Szemelvények a történelembarátok körei részére - Történelmi füzetek 2. (Budapest - Miskolc, 1989)

mennyiben a termények nem egyszerre fognak beérni, ha hosszabb idő alatt is, az aratás minden baj és fennakadás nélkül fog megtörténni. A pótlólag kért munkásosztagokra különösen azért van szükségem, hogy az aratás a netalán bekövetkező kedvezőtlen időjárás esetére - mely sokkal több munkáskéz foglalkoztatását teszi szükségessé - kellő i.dőre befejezhető legyen. Jelentem, hogy Renfer Gusztáv legényei borgazdaságában 2 db, Soltész Miklós legényei lakosnál 1 db aratógép van, melyeket teljes üzembe állítanak. Aratógépet a kisbirtokosok nem igényeltek, miután földjeik nagyon el vannak darabolva. Wirtsafter Árminná bodzásújlaki lakos kér használatra egy aratógépet oly feltétellel, hogy annak kezeléséhez értő embert is kapjon. Egyik községemből a másikba vagy járásomból más járásba egyetlen aratómunkás sem rendelhető ki, miután minden egyes munkáskézre helyben van szükség. Határozott meggyőződésem, hogy a lakosság összes munkaképes tagja éjt nappallá téve fog az aratási munkánál dolgozni, ha mégis akadna, aki restségből vagy rosszakaratból a munkától húzódoznék, vagy azt hanyagul teljesítené, úgy a községi munkabizottság és az ellenőrzést végző megbízottak által eredményes munkára kényszer-eszközök alkalmazásával fogom szoríttatni. (Zemplén megye Levéltára, Sátoraljaújhelyi járás fószolgabírájának ir. 3790/1916.) KÉRDÉSEK: Hogyan történt a háború idején az aratás? Kik lehettek a munkásosztag tagjai, mi volt feladatuk? Más forrásból tudjuk, hogy hadifoglyokat is foglalkoztattak. Zemplénben milyen nemzetiségű hadifoglyok dolgozhattak mezőgazdasági munkában? Aratók