Hőgye István: Zempléni históriák II. 1849-1950. Szemelvények a történelembarátok körei részére - Történelmi füzetek 2. (Budapest - Miskolc, 1989)

1. A HEGYALJAI FŐSZOLGABÍRÓ UTASÍTÁSA A HALOTTAK ELTEMETÉSÉRÓL A hadakozás és a dögvész kerületemben körülbelül négyezret ej­tett el, kik Tokaj, Keresztúr és Tállya szent földén feküsznek ér­zéketlenül, de fájdalom oly csekélyen vannak a földbe beásva, hogyha úgy maradnának, amint eltemettettek, dögvészt hozhatnának sokat szenyvedett szegény Hegyaljánkra. Ez okból meghagyatik minden városok és helységek bíráinak, hogy ezen rendelés vételével rögtön vizsgálják meg a sírgödröket és há­rom vagy legalább két suknyi föld legyen a halottak tetemein fe­lül földdel behányva, ha ez így nincsen. Minthogy most már a ha­lottakat háborgatni bajos, annyi földet hányjanak rajok, hogy a­lóla a bűzhödt levegő a föld színére fel ne hathasson. Bodrogkeresztúr, augusztus 14. 1849. Kun Dániel szolgabíró (Zemplén megye Levéltára, Tállya körlevelek jkv. 365/1849.) KÉRDÉSEK : Mit tudsz az 1848-49-es harcokról a zempléni területen? Miért kellett szigorú intézkedést hozni a halottak el­temetéséről? Bodrogkeresztúri csata

Next

/
Oldalképek
Tartalom