Hőgye István: Zempléni históriák I. A honfoglalástól 1849-ig. Szemelvények a történelembarátok körei részére - Történelmi füzetek 1. (Budapest - Miskolc, 1986)

45. ÖRÖKÖS JOBBÁGYSÁGRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS 1731-BEN Mi, Nemes Zemplén Vármegyében Dobszán lakozó Sándor István, feleségemmel, Ráskai Katával és fiammal, ifj.Sándor Istvánnal együtt jelen levelünkkel elismerjük és adjuk tudtára, akiknek illik ez mi levelünknek rendiben, hogy én, említett Sándor István, esztendős hites kerülője lévén a Tekintetes Földes Uraknak, lévén sokszori engedetlenségem, a többi között valamely rabot adtának kezembe, amely is gondviseletlenségem miatt elszabadult, mely dologért is engemet befogatott Nemes Ibrányi Julianna Asszonyom Ö Kegyelme Tiszttartója, Nemes Hardicsai János Uram Ö Kegyelme által. Kire való nézve én, feljebb említett Sándor István, feleségemmel és fiammal együtt letett esküvel és kézbeadással is, szabad akaratunkból örökös jobbágyságra köteleztük magunkat fiúról fiúra, nemzetségről nemzetségre, említett Nemes Ibrányi Julianna Asszonynak ö Kegyelmének ilyen feltétel alatt, mindazon által hogyha valaha elszöknénk mink, vagy pedig másuvá akár hová húznánk meg magunkat lakásra, avagy akármely szolgálatra, tehát említett Földesúr Aszszonyunk ö Kegyelme szabadosan kihozhasson akár hadakból, akár végvárakból, úton, réven, vámon mindenütt szabadosan fogathasson mint saját jobbágyát. Kire való nézve és ezen dolognak állandó erősségére adjuk ezen dologról magunk saját kezünk keresztvonásunkat, és pecsétünkkel megerősített levelünket, ez ide alól láttamozott becsületes személyek előtt. Kiadtuk' 173*1. év december 9én Dobszán. Ináncsi Sámuel jegyző, Kiss Péter bíró. /Zemplén me'gye Levéltára, Acta Historica No.355./ KÉRDÉSEK: Mit jelent az örökös jobbágyság? Miért vállalta a jobbágysorsot egy dobszai szabad ember? A Mária Terézia-féle úrbérrendezés előtt milyen volt a jobbágyok helyzete?