Hőgye István: Zempléni históriák I. A honfoglalástól 1849-ig. Szemelvények a történelembarátok körei részére - Történelmi füzetek 1. (Budapest - Miskolc, 1986)

17. RÉSZLETEK TOKAJ VÁROS 1610. ÉVI TÖRVÉNYEIBŐL Valaki annak okáért nyelvével gonoszul él, Isten káromlást szól és felebarátját kisebbíti, annak rendszerint ilyen büntetése lészen. 1. Valaki az lelkével szitkozódik, az mint az ország végezése tart ja, mi is az szerént büntetünk. Elsőben 12 forintot vesznek raj ta minden engedelem nélkül, avagy ha azt meg nem adhatja, vasár nap reggel az kézi kalodába teszik, és mind estvélig ott pironkodik. Ha másodszor is elmondja, az kerékhez kötik, és marok vesszővel megverik. Ha penig harmadszor is elmondja, feje esik el érette, avagy az nyelvét tőből kimetszik. Ha ki penig ezt az szitkot mástól hallja, és meg nem mondja az Bírónak, azon is 12 forintot vesznek. Ha penig az Bíró az felet meg nem büntetné, hanem elszenvedné, ő rajta is 12 forintot vesznek. 2. Másodszor, mivel hogy az Isten az szentségeket, az minemű az Úr vacsorája és az keresztség, az keresztényeknek üdvösségekre és lelki épületekre rendelte, nem káromlásra, szitokra és átkozódásra, azoknak még csak nevezetek is, hogy az embereknél becsületbe legyen, az Isten parancsolja. Valaki azért az ezekkel szitkozódik, annak is szintén ugyanazon büntetése legyen, mint az ki az lelkével szitkozódik, és az ki hallja, s meg nem mondja, az is 12 forinttal tartozik. 3. Ha valaki egymást gyalázatos szitokkal megrútolja, és tisztessége ellen való szókkal illeti, 3 forintra büntettetik meg. Ha penig mind az két fél egymást kisebbíti, és visszamondják egymásnak az szidalmat, mind az kettőnek egyenlő büntetése lészen: azaz mindeniken három-három forintot vesznek, akar férfiak akar asszonyi állatok cselekedjék. Ha penig tanácsbéliek cselekedik, két annyival büntetik meg. Ez féle bírságot penig valamit vesznek, az Schola és egyház szükségére és az szegények táplálására lészen. Ezekből az büntetésekből valamit meg vesznek, ennek harmad része az főbíróé, két része az szegényeké és scholabelieké. ... Minden szitkok meg vágynak tiltva, senki egymást ne gyalázza, meg ne szidja, se barma és marhája körül ne szitkozódjék,