Hőgye István: Zempléni históriák I. A honfoglalástól 1849-ig. Szemelvények a történelembarátok körei részére - Történelmi füzetek 1. (Budapest - Miskolc, 1986)
12. TOKAJ VÁRÁNAK LEÍRÁSA RÉVAY FERENC VÁRKAPITÁNYNAK RUDOLF KIRÁLYHOZ KÜLDÖTT JELENTÉSE ALAPJÁN 1588-BÓL Az 1588. évben Tokaj várának a vízárkon kívül nincs más erődítménye, úgy, hogy ha az nem volna, mindenkinek átjáró útja lehetne. Ha télnek idején a jégen át, avagy pedig hajó-erővel megtámadnák, semmiképp sem tarthatná magát. És így legott egész Felső-Magyarország, mint a Tiszántúl és Tiszáninnen is veszedelembe kerülne. A faművek pedig egy fakovát sem érnek, elsöpri azokat az árvíz, ezért okos dolog lenne a várműveket minél hamarább kőből építeni, a mi van itt bőven. így végre gondoskodnánk e helyről, felséged és az ország is nyugton lehetnének az örökös, hiábavaló tataroztatástól, meg a vár is hasznára válhatnék az országnak. Azt mondták nekünk, hogy a sarkantyú-erődítmények alapjait magába a folyóba tervezi beépíteni a tüzérség, ami úgy soha se lenne készen, hanem befejezetlen maradna. A most építeni kezdett kőfalnak is egy részét elnyelte az árvíz. Azért én jobbnak vélem, ha az építőmérnök eláll e szándékától, és azon a szigeten olyan várat tervez, hogy ez tágasabb legyen . így hamarább készen lesz a vármű, és ha a belső várnak árkát betömik, bizonyára meglehetősen téres, a katonáknak egészségesebb lesz és kisebb haderő is kellőképpen fogja megvédeni. Tokaj várának három évi jövedelme 22 480 frt. 80 dénárnyi. Egy évi jövedelme a harmadrész, középszámmal 7 493 forint. /A latin eredetit fordította és közölte Soós Elemér: A tokaji vár története, hadi és műleírása. Adalékok Zemplén Vármegye Történetéhez XIX.k. 122-123.0./ KÉRDÉSEK: Milyen szerepe volt a tokaji várnak 1526 és 1604 között? Miért kellett a várat újra és újra megerősíteni? Mit tudsz a tokaji vártartományról, milyen falvak tartoztak ide, milyen jövedelmekkel?
