Hőgye István: Zempléni históriák I. A honfoglalástól 1849-ig. Szemelvények a történelembarátok körei részére - Történelmi füzetek 1. (Budapest - Miskolc, 1986)

val valamint azoknak jól tartásokkal, úgy azok iránt tisztán való bánással és gondoskodással köteles lészen. Ha a város gazdája vagy más előljáró által ezeket elmulasztani észrevétetik, mindenkor 12 pálca ütéseket fog szenvedni. Ezen megegyezést kezem kereszt vonásával megerősítve elfogadom. Mádon szeptember 28-án 1828. Frankó János keze vonása. Ezen esztendőbeli számadó kondás Aczél János ismét beszegődtetett, az alább következő feltételek alatt: 1- ször: Egy öreg sertéstől másfél font hús, az alá egy icce akármi néven nevezendő főzelék vagy liszt, egy főzetnyi só, egy házi kenyér, egy negyedrész gabona és 18 krajcár, mely készpénz kétrendbeli bezáráson 9 krajcáronként fog beszedetni. Az ilyen módon beszedett pénznek fele része a számadónak fog által adatni, fele része pedig jövendőbeli biztosságul a bíróság kezénél fog maradni . 2- szor: Fél esztendősökön felül lévő süldőt kettőt számítván egy esztendősig, egy öreg számba készpénzben lészen fizetése 18 krajcár, és a fentebb írt kiszolgáltatandó tartás. 3- szor: A fél esztendősökön alól minden akár nagyobb, akár kisebb malactól 6 krajcár fog fizettetni, de semmi tartás nem adatik. 4- szer: Ezen jó fizetésért tartozik reggeltől estig híven szolgálni. A szerződés többi pontja hasonló a csordáséhoz. /Zemplén megye Levéltára, Mád város jegyzőkönyve, 1828-1844.6-9.0./ KÉRDÉSEK: Milyen formaságok között történt a csordás és kondás fogadás? Milyen kötelességeik voltak a csordásoknak? Bérezésük hogyan történt? A csordás és kondás bérek közötti különbség hogyan fejezi ki társadalmi rangúkat? Milyen jogai voltak e városi alkalmazottaknak?