Hőgye István: Zempléni históriák I. A honfoglalástól 1849-ig. Szemelvények a történelembarátok körei részére - Történelmi füzetek 1. (Budapest - Miskolc, 1986)
69. MEGYEI HATÁROZAT A SZÜLÖK VÉDELMÉRŐL, KÁRTEVŐK ELLEN 1795-BEN Tapasztaltatván a Megyében azt, hogy a szőlőkben az marhákat és juhokat sok lakosok őszkor, télben, sót tavasz elein is széltiben járatják, az pedig bizonyos, hogy az szőlő vesszőknek tavasszal lévén az homlításnak ideje, télben való gondviselése is, és a megrágástól való őrzés elkerülhetetlenül szükséges. Az köz jó és a szőlőbeli gazdaságok környülállásai úgy kívánván, minden szőlővel bíró határokra nézve Megye Törvényévé tétetett, hogy senki is az szőlőkben semmi időszakban juhait annyival inkább kecskéit, szarvasmarháit, lovait, sőt sertéseit is semmi szín alatt legelés kedvéért be ne eressze, és ez iránt az Földes Uraságok és Bírák szorgalmatosan vigyázzanak, az vétőket megbüntessék és büntettessék, nevezetesen ha nemtelen, 12 pálcával, az Nemest pedig 12 forinttal büntessék meg mégpedig úgy, hogy az panasznak valóságát az szolgabíró megvizsgálván és azt helyesnek találván, minden késedelem nélkül azonnal az 12 forintokat az ilyen törvényt által hágó Nemeseken megvegyen, ha önként, szép szerivel megadja, az Megye Pénztárába hozza bé, s róla a Megyének jelentést tenni el ne múlassa... ha pedig a megnevezett 12 forintokat önként meg nem akarná adni, ezen esetre is a Megyének a Szolgabíró jelentést tegyen, hogy a megye az 1659-ik esztendő 71-ik Törvény Cikkelye és több törvények értelméhez képest az 100 forintból álló büntetést rajtok törvényesen megvétethesse. . . /Zemplén megye Levéltára, Királyi, Helytartó Tanácsi, megyei rendeletek jegyzőkönyve, 1790-1799. 89.o./ KÉRDÉSEK: Miért volt tilos a szőlőben legeltetés? Hogyan büntették a nemest, és hogyan a jobbágyot, polgárt a 18. században?
