Hőgye István: Zempléni históriák I. A honfoglalástól 1849-ig. Szemelvények a történelembarátok körei részére - Történelmi füzetek 1. (Budapest - Miskolc, 1986)
10. Midőn a szükség úgy hozná magával, hogy el nem lehetnék nála nélkül, esztendőn által magamnak tartoznak egyszer vagy kétszer forspontra szekeret vagy vontatót adni. Ezenkívül szüreti al kalmatossággal Mádra konyhámra megkívántató szükséges élést Hernádnémetiből szekeres felszállítani köteleztetnek. 11. Jól lehet mindenekben Urasági örökös jussomat és rendelkezéseimet fenntartom, a szabad költözés mindazonáltal az említett Lakosoknak az Uraság hírével, s megadván az elmenendő, amivel akár az Uraságnak, akár az Nemes Vármegyének tartozik, azután megengedtetik. 12. A taxát pedig két terminusra, úgy mint Szent György és Szent Mihály napjára minden halasztás nélkül tartozni fognak megadni . Minden egyéb kötelességek úgy mértékeltetik, s oly vigyázassál és pártfogással leszek hozzájok, hogy nem pusztulások, hanem inkább gyarapodások következhessen. Kelt Hernádnémeti 1763. január 8. Enyiczkei és Széplaki Báró Meskó Jakab Földes Úr és Csicseri Orosz János, Máriási Sándor memegyei kiküldött. /Zemplén megye Levéltára, Szirmay-Kazinczy-féle históriai iratok, Loc.97. No.125./ KÉRDÉSEK: Hasonlítsd össze a két szerződést! Mennyiben növekedtek a szolgáltatások 1749 és 1763 között? Mit jelentenek a szerződésben szereplő fogalmak: örökös földesúr, egész erejű ekéjű gazda, taxás, curialis hely forspont, dézsma, szabad költözés, fél nyilas szántóföld? Milyen mezőgazdasági munkát kellett végezni a földesurak birtokain a jobbágynak?