Dankó Imre: A Sajó - Hernád-melléki hajdútelepek (Sátoraljaújhely, 1991)
III. A Sajó-Hernád-melléki hajdútelepek sora - Hídvég - Kesznyéten
hire nélkül elszöknék annak az marháját kaphatják, fele miénk s fele övék légyen. Hetedszer, épületre való fát a mi részünkről mindenütt való erde inkről megengettük nekik, ki vévén az egy szinyi erdőt, az kinek vágássá tüll ük tilalmas. Mindazonáltal a mikor makk vagyon rajta, azonkívül is marhájoknak rajta járni minden fizetés nélkül az mi részünkről szabados lészen. Melynek bizonyságára attuk az mi pecsétes levelünket. Datum is Sárospatak die 24. maji Anno 1630. Rákóczi György m. pr. (p. h.)". 26 Ezt az adománylevelet II. Rákóczi György 1654. december 10-én megerősítette. A Rákóczi-féle szabadságharc bukása után Hernádnémeti Rákóczi Juliannáé (Aspremontné) lett, majd több birtokos osztozkodott rajta. Innen is, hasonlóan a többi helységekhez, nagy volt az elvándorlás. Hídvég Sajóhídvég Borsod megye határán, a Hernád mellett települt. Ez is Árpád-kori falu. Sokat szenvedett a Hernádtól. A folyó itt a medrét is változtatta. Régen Borsod megyéhez és az ónodi várhoz tartozott, Rákóczi birtok volt. A törökök többször feldúlták, a hajdúk ide is 1610 táján települtek. Kesznyéten Régi falu Borsod megye határán, a Sajó mellett. Régebben Sajókesznyétennek is hívták. Korán a Rákóczi birtokok közé került. A török háborúk erősen megtépázták. Élő hagyomány, hogy kun pásztorok telepedtek a faluba. Ezt igazolhatja a környéken egyedüli i-ző nyelvjárásuk is. Szirmay, Zemplén híres történetírója, Kesznyéten ismertetésénél foglalja össze mondanivalóját a zempléni hajdúságról. 27 A faluba leszállt hajdúság sza Magyar Történelmi Tár. 1901. 608 - 610. Szirmay Antal: Notitia Topographica Zempléniensis... Buda, 1805. (Kiadta: Kovachich) 174-175. „Conterminum quoque est terrenis possessoninum Lúcz, et Kesznyéten praedium Harangod, ex terrenis circumiacentium possessoinum anno 1633. auulsum, dum possesiones Hernád-Némethi, Hidvég, et Gesztely oppidorium haydonicalium privilégia vsurpare coepissent, a pulsu campanarum vocatum, vti in Not. Hist. §. 445. 446. 447. descripsimus." Az említett paragrafusok Szirmay Antal: Notitia Historica... Zempléniensis Buda, 1804 (kiadta: Kovachich) 167-168. találhatók.
