Dankó Imre: A Sajó - Hernád-melléki hajdútelepek (Sátoraljaújhely, 1991)
III. A Sajó-Hernád-melléki hajdútelepek sora - Gesztely - Hernádnémeti
Gesztely Hernádmenti, Árpád-kori falu. A XVI. században a hajdúk történetében jelentős Drugeth családnak is volt itt birtoka, később a Rákócziaké lett. Két részből Alsó- és Felső-Gesztelyből állt. A XVII-XVIII. századi forrásokban Kesztel néven is szerepel. A töröktől sokat szenvedett, el is pusztult és csak 1606-15 között kezdett úgyahogy újratelepülni. Orlé Miklósnak, egy 1607. április 18-án kelt, Komáromy András által is idézett, leveléből tudjuk, hogy Kevi Miklós hajdúkapitány emberei Gesztelyre szálltak és ott szántottak, vetettek és házakat építettek. 24 Abból a körülményből, hogy 1608-ban a hajdúk a gyalogságot szándékoztak idetelepíteni, arra következtethetünk, hogy a szegényebb helyek közé tartozott. A hajdúk letelepedése abaúji, sárosi és zemplém* jobbágyok letelepedésével párhuzamosan folyt. Egy lelkészi díjlevél, mely ismerteti az 1640-es gesztelyi viszonyokat, három rendről beszél a faluban: nemesekről, hajdúkról és parasztokról. 25 A hajdú múlt néhány emléke még él. Beszélnek a falut körülvevő árokról, hagyományok után emlékeznek a déli oldalon állott őrtoronyra is. 1705-ben már ismét puszta hely, „locus desertus"-nak említik. Végleges betelepülése 1711 után indult csak meg és a XVIII. század végére jellegzetes kis- és középnemesi helységgé fejlődött. Hernádnémeti Árpád-kori település. A tatárjáráskor elpusztult. 1254-ben németeket telepítettek ide, nevét ettől a telepítéstől kapta. A török elpusztította, 1567-ben puszta helyként szerepel, de fokozatosan újratelepült. 1596-ban a Rákóczi-birtokok közé került. K. A. (Komáromy András) közölte az itt telepített hajdúk szabadalomlevelét: „Mi Felső Vadászi Rákóczi György Borsod vármegyének Főispánnya, Sáros Pataknak, Szerencsnek, Ónodnak, Komáromy András: i. m. 11.1. „Nemesek és hajdúk mind az esketésül flor. 1., mind a temetéstül flór. 1, kereszteléstül pedig ágyukkal, kenyérrel, komapénzzel tartoznak, mert sem nem szántanak, sem köblöt nem adnak, az Hajdú vitézek kik helyes földet nem bírnak, kalangya helyett tartoznak kr. 60, de aki helyes földet bir kalangyával és nem kr. 60 tartozik... az építéssel egyenlően tartoznak minden Rendek, mind a Nemesek, Hajdúk és Parasztok." Alsó-zempléni ref. egyházmegye díjlevelei között 1806-ból Sárospatak, Tud. Gyújt. Levéltára.
