Erdmann Gyula: Zemplén vármegye reformellenzéke 1830-1836 (Miskolc, 1989)

II. AZ 1832-36-OS ORSZÁGGYŰLÉS ÉS ZEMPLÉN MEGYE - AZ ELSŐ POZONYI VITÁK; A TÁRGYSORREND ÜGYE

Deák ugyan a bukásnak feltételeket szabott (a következő országgyűlés idejének előzetes meghatározása, sérelmek orvoslása), de ezek - mint annyi más kívánság - nem teljesültek. A zempléni követek utasításuk értelmében eleinte a többséghez csatlakoztak. így Dókus 1833. január 12-én a kereskedelmi tárgy elsősége mellett foglalt állást, megemlítve, hogy megyéje az adómegajánlás feltételeként Bécstől kereskedelmi kedvezményeket sürget. Zemplén közgyűlése január 8-án új utasítást adott: "Időkímélés végett" a királyi előterjesztésben adott sorrendet 17 2 is elfogadhatják a követek. Február 6-án aztán Lónyayék is észbekaptak s a követeknek újabb utasítás ment: Ragaszkodjanak a junctimhoz, alapul véve a királyi propoziciő adta sorrendet és mindenekelőtt ne tágítsanak az összes bizottsági tárgy felvételé173 tői és elintézésétől, enélkül az országgyűlés ne oszoljon el. Zemplén követei így a junctim végleges bukásakor is megtartására szavaztak 1835. szeptember 1-én. Zemplén közgyűlései ezen túlmenően is pótutasítások sorával igyekeztek az országgyűlés eredményességét biztosítani: szorgalmazták a hosszúranyúló és költséges tárgyalások menetének gyorsítása érdekében az országgyűlés rendezését (az üléseken valóban sokszor szabályos szőcséplés folyt; a követek mindegyike, s nemcsak a javaslatot tevők, kötelességének tartotta, hogy rövid szavazat helyett hosszú dikcióval motiválja voksát) minek érdekében minden észszerű indítványt hajlandók voltak elf ogadni ; majd tiltakoztak az ellen, hogy a már egyszer végre országos ülésbe került tárgy egy újabb szempont felmerülése miatt ismét kerületi ülésbe menjen vissza. ^ ^ Az idő múltával egyre égetőbbé vált az országgyűlési reform kérdése. A zempléni közgyűlés megütközéssel tapasztalta, hogy a főrendek több alsdtáblai feliratot nem engednek át s utasította követeit, hogy a törvénytelen és a szólásszabadságot gátló állapotnak vessenek véget, s sérelemképpen vétessék jegyzőkönyvbe, ha a főrendek nem hagynak fel törvénytelenül gyakorolt vétójukkal. Sok eredményt nem értek el. Az országgyűlésen ugyan többször is fölmerült a törvényhozási reform gondolata, de a közpolgári munkálat tárgyalására nem került sor. Bécsnek nagyon is megfelelt az országgyűlés szabályozatlan s az abszolutizmusnak