Erdmann Gyula: Zemplén vármegye reformellenzéke 1830-1836 (Miskolc, 1989)

I. 1830-1832. A REFORMELLENZÉK KIALAKULÁSA

• I. 1830-1832. A REFORMELLENZÉK KIALAKULÁSA Az 1830. évi országgyűlés végén a magyar reformmozgalom kibontakozása szempontjából döntő fontosságú határozat született. A megyék többségének követelésére elrendelték az ún. rendszeres reformmunkálatok kinyomtatását és megküldését valamennyi törvényhatóság számára. A munkálatok már az országgyűlés előtt készen álltak. Az 1827ben - országgyűlési határozattal - kirendelt Országos Bizottság már 1828.januárjában munkához látott; albizottságokra oszlott, majd az albizottsági munkálatok elkészülte után, 1829 januárjáról összbizottsági üléseken alakult ki az operátumok végleges szövege. Az Országos Bizottság feladata - mint ismeretes - az volt, hogy a még 1792-94-ben készült, de azóta országgyűlés elé nem jutott operátumokon elvégezze a kor igényeinek megfelelő módosításókat. Az Országos Bizottság elkészült munkálata azonban nem felelt, nem is felelhetett meg a kor valóban sürgető igényeinek. Míg az 1794-es operátum a rendi alkotmány keretein belül jelentős előrelépést lehetővé tevő és kora szintjén megfelelő reformjavaslat volt, addig 1828-29-ben - évtizedek elteltével - még az 1794-es eredmények közül is jónéhányat kedvezőtlenül módosítottak, ill. kihagytak. Az albizottsági viták során felmerült előremutató gondolatokat (az úriszék módosítása, sőt eltörlése, a katonaság kincstári ellátása piaci áron, az ősiség változtatása ill. eltörlése, az osztrák kereskedelmi - vámpolitika Magyarországot fojtó bilincseinek feloldása s a kereskedelmi viszonyok normalizálása a kölcsönösség alapján, országos pénztár létesítése az országgyűlés szoros felügyelete alatt, kereskedelmi részvénytársaság, kereskedelmi és váltótörvényszék felállítása, az