Erdmann Gyula: Zemplén vármegye reformellenzéke 1830-1836 (Miskolc, 1989)
I. 1830-1832. A REFORMELLENZÉK KIALAKULÁSA - AZ ORSZÁGOS BIZOTTSÁG OPERÁTIMAINAK VITÁI ZEMPLÉNBEN
zési jogkörét szűkítsék; az adminisztrátorok kinevezésének gyakorlatát szüntessék meg; ha a főispán a tisztújítást törvényes határi dón belül nem tartja meg, a közgyűlés az alispán vezetésével folytassa le a választást; mágnás ne lehessen alispánná, királyi hivatalnok pedig követté; háború és béke jogának megosztása az országgyűlés s a király közt; a királyi tanácsok felelőssége; helytartótanács országgyűlési beszámolási kötelezettsége) az összbizottság elvetette, Kossuth munkája a főispáni jogkör szűkítéséről kisebbségi véleményként került a közgyűlés elé. 1 *^ 1 Ki kell emelnünk, hogy a közjogi munkálat összbizottsági vitái során az ellenzék felvetette, hogy "nagyobb privilegizált kommunitások és nemtelenek részekről is képviselők küldettetnének az országgyűlésre". Ez a népképviselet elvének első jelentkezése a reformkori Magyarországon s így jelentősége vitathatatlan akkor is, ha - mint várható volt - az összbizottság tagjainak többsége, a nép pallérozatlanságára hivatkozva, elvetette. Elbukott az összbizottságban a sajtószabadság ügye is, s az oppozíciónak csak annyit sikerült elérnie, hogy az elfogadott javaslat a cenzori hivatal tagjait az Akadémia tagjaiból kívánta kijelölni. Megmaradt viszont a közteherviselés irányába ható javaslat, miszerint az országgyűlési költségeket a nemesség fizesse. Értékes gondolatok születtek az országgyűlés rendezésének tárgyában is, melyeket az összbizottság is változatlanul hagyott (a főrendi tábla átszervezése; a tituláris mágnások fejenkénti szavazatának eltörlése; a megyék nagyságuk alapján 2-5 követet küldjenek; a városok, ha 25 portával rendelkeznek 1, ha többel, 2 követet válasszanak.) A megyék rendezése kérdésében javasolta az összbizottság is, hogy a választásoknál a nemesség ne fejenként, hanem járások, ill. kerületek szerint választott képviselőkkel vegyen részt s a képviselők száma ne legyen több, mint az össznemesség 10 %-a. Az albizottságnak sikerült azt a javaslatát is keresztülvinnie, hogy a királyi városok a Kamara helyett a Helytartótanács felügyelete alá kerüljenek, és azt is, hogy a városi képviselőtestületet az összpolgárság válassza. Zemplénben tehát idejekorán felismerte az ellenzék, hogy a városi polgárság csakis a városi szervezet demokratizálása után vál-
