Erdmann Gyula: Zemplén vármegye reformellenzéke 1830-1836 (Miskolc, 1989)
I. 1830-1832. A REFORMELLENZÉK KIALAKULÁSA - AZ 1831-ES PARASZTFELKELÉS ÉS HATÁSA AZ ELLENZÉKRE
rasztok ügyének is sok igazsága van".^^ A kiutat először a népnevelésben látta, majd kimondta: "a nemesség nagyobb része érthetné mi az 9 millió embernek Hazát adni", s figyelmeztetetett arra, hogy ellenkező esetben "ha rés nyilik... az elkese102 redettek megint reánk támadnak... . Lónyay Gábor is, bár kissé utópisztikus és naiv módon, a népnevelés irányában tapogatózott: birtokán a parasztok az uradalmi tisztek vezetésével Széchenyi Világ-át olvasták, amiért barátja, Rhédey József meg is rótta, mondván, nem helyes az, ha a parasztok a Világ-ot olvassák úgy, "hogy közben a született törvényhozók azt nem olvassák, sőt czimjét is alig ismerik." A reformkörhöz tartozó, de hamarosan lemorzsolódó Rhédey .a maradiak már ismert vádjával illette Lónyayt: ő - úgymond - '"a reformációnak, de nem a forradalomnak barátja". 1 ^ Ha a forradalmiságról Lónyay éknál nincs is szó, a kör 1831-32-ben az operátumok megyei vitáikor már a reformok sürgetőinek élvonalában fog állni és az országos ellenzék biztos és eredményes pontja lesz. A felkelés után született Zemplénben az örökváltság napirendre kerülésén túl néhány a jobbágy számára is előnyös intézkedés, mindenekelőtt egészségügyi vonalon. Erősítették a járványügyi 104 ellenőrzés és a megelőzés munkáját. Ha lassan is de elkészült végre, részben megajánlásokból a megyei kórház,^ létesültek 10<5 újabb patikák is, majd pénzadományokkal igyekeztek csökkente108 ni az ugyancsak a jobbágyra háruló útépítési munka terheit. Ugyanakkor a felkelők által okozott károkat szigorúan megtérít109 tette a megye, ha adott is részletfizetési kedvezményt. Behajtották az esedékes adókat is; így 1832-33-ban emelt összegű adót szedtek be a tisztviselők, tekintettel a lázadáskor és az azt közvetlenül követő időszakban elmaradt adókra, s az ezek szi gorú behajtását követelő helytartótanácsi leiratokra. 11 ^ 1 Kitüntették viszont a közgyűlés színe előtt a felkelés során hűséges magatartását tanúsított jobbágyokat. A jobbágyok gazdasági helyzete nem sokat javult. A kisebb könnyítések hatása elenyészőnek bizonyult. így már lB32-ben a sókuti járásban tömeges mozgalommá vált a jobbágyok elköltözése; minden bejelentés és engedelem nélkül elhagyták telkeiket, 112 házaikat, olvassuk a megye jegyzőkönyvében. Sí
