Erdmann Gyula: Zemplén vármegye reformellenzéke 1830-1836 (Miskolc, 1989)

JEGYZETEK

1839/131.; 1840/24., 283.; 1841/9.; 1843/157.; 1845/187.; 1846/157. és OL - N 31-1848-Helyt.-292. /Az utolsó rendeletet már István nádor adta ki 1848. febr. 3-án./ 95. Zjegyzkv. 1837/861. 96. Uo. 1838/123.; 1840/580.; 1842/168 ., 865. ; 1845/1836 . 97. Buday A. 1831. aug. 20-án visszahívja a Kassán tartózkodó Lónyayt Deregnyőre, ahol a lakosság már rendet teremtett. Az indoklás az érdekes: Deregnyő azért jó tartózkodási hely - írta Buday -, mert egy nagy lázadás esetén "félóra alatt a hegyekben van az ember". - OL P 458 - 5.CS./170. 98. Az ellenzék hamarosan elvesztette gondolatébresztő, az elinduláshoz oly fontos munkatársát. Műveinek megjelenését, terveit a cenzúra akadályozta s kedvét szegte az örökváltság 1834-es bukása is /ld. Barta I. már említett cikkét a Történelmi Sz.-ben/. Anyagilag is tönkrement, kénytelen volt az aulikus és Reviczkynek jelentgető gr. Vay Ábrahámnál jószágigazgatói állást vállalni /Z jegyzkv. 1834/471./. Vay nyilván nem véletlenül - s nemcsak mint kiváló agrárszakembert - "karolta fel". 99. Levele Lónyayhoz aug. 23. - OL P 458 - B.t. 100. Levele Lónyayhoz szept. 6. - uo. 101. "Első lépésként minden helységnek okos, képzett elöljárók kellenének". - 1832. márc. 6. - uo. 102. Levele Lónyayhoz 1832. okt. 19. - Uo. 7.CS./524. 103. 1032. jan. 14. - uo. 7.

CS./110. 104. Minden helység elöljáróját kötelezték, hogy gyakran végigmenjen a házakon s a betegeket azonnal jelentse a megyei orvosnak - Z jegyzkv. 1832/1881. Rendszeresítették a himlőoltást is - uo. 1833/744. 105. A kórház-ügy lelke is Vécsey Pál volt, ő dolgozta ki a kórház "Rendszabásait" , s ő lett a közgyűlés által kirendelt első igazgatótanács elnöke is. - Uo. 1834/384. A "Rendszabások": OL P 458 - 8.cs./151. 106. A patikákat szervező megyei bizottságban Lónyay G. is tevékeny részt vállalt - Z jegyzkv. 1833/1111. 107. Uo. 1831/1515.