Fehér Erzsébet: Sárospataki tanárok magyar nyelvű tankönyvei a Kollégium alsó és középső szintje számára 1793-1848 (Miskolc, 1989)

I. A KORABELI MAGYARORSZÁGI TANÜGY ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE

szerző véleménye szerint a saját szarvasi mezőgazdasági iskolájához hasonló intézményeket kellene szervezni az ország sok helységében, ezek segítségével megváltozna a népoktatás helyzete, hasznossá, korszerűvé alakulna a falusi iskola, így ki tudná elégíteni a társadalom igényeit. Tessedik iskolájában az eredményeket a "gyakorlati-gazdasági tanmódszer" segítségével érte el, ösz szekapcsolta az elméleti képzést a gyakorlati foglalkozással. Figyelembe vette iskolájának helyi lehetőségeit, kifejezte, hogy más módszerekkel kell tanítani a falusi iskolákban, mint a gimnáziumokban . üe Tessedik szarvasi iskolájának is áz lett a sorsa, mint a többi hasznos tanügyi kezdeményezésnek a századok folyamán. Az elöljáróság meg nem értése és anyagi támogatása hiányában 1806ban végleg bezárta kapuit. 1806-ban jelent meg az az állami dokumentum, amely újraszabályozta a magyar közoktatásügy rendszerét és tartalmát a második Ratio Educationis, a magyar nevelés történetének kiemelkedő dokumentuma. Az 1777-ben megjelent első Rátiót teljes egészében Bécs és az osztrák abszolutizmus sugalmazta, a második Ratio viszont az udvar és a magyar nemesség kompromisszumának eredménye. Ez az oka, hogy a nemesi érdekeken keresztül a sajátos magyar tan ügyi kérdésekre is igyekezett megoldást adni. Ez a tény magyaráz za legfőbb pozitívumait: helyet juttatott a magyar nyelvnek az ok tatásban, nagymértékben érvényesítette a vallási türelem elvét, kinyilvánította minden gyermek elemi oktatásának szükségességét. Ez a Ratió túlment a kilencvenes években hozott nyelvtörvények rendelkezésein: a latin mellett, a magyart mint tanítási nyelvet deklarálta a grammatikai osztályokban. A korábbi németesítő szándék itt nem tapasztalható. A protestáns iskolákra nem érvényesítette rendelkezéseit, figyelembe vette az országgyűlés által 1790-ben hozott autonómia-törvényt. Utasításai nem sértették a vallási felekezeteket. Kinyilvánította a tanügyigazgatás világi jellegét. Előírta a tankötelezettséget: lehetőség szerint minden szülő járassa gyermekét az elemi iskolába, mert büntetendő vétséget követ el, aki ezt elmulasztja. Az iskolarendszer feladatának a latinul jól tudó köztisztviselők képzését tartotta. Egyszerűsítette a túlzott tantárgyi