Fehér Erzsébet: Sárospataki tanárok magyar nyelvű tankönyvei a Kollégium alsó és középső szintje számára 1793-1848 (Miskolc, 1989)

IV. MAGYAR NYELVŰ SÁROSPATAKI TANKÖNYVEK 1793-1848.KÖZÖTT

egész művek - vagy töredékek szerinti egész kiterjedését kilátván, abban egyszerre eligazodhasson; továbbá az egyes munkákat éltető részint a kor befolyásából, részint az író környületeiből, helyzetéből eredett szellemet is átértvén, azoknak czélját, irányát, kiil- és belbecsét mintegy öszves summában előre látván, az olvasásra a darabokat czélszerüleg választhassa ki, a kiválasztottak olvasásához több előmeneteli reménnyel foghasson, az olvasásra fülvett darab felöli gyakran ellenkező birálati Ítéletek között magát feltalálhassa, és általában az egész római literaturából több hasznot, előmenetelt örömet, és élvezetet meríthessen . Mind ezen czélok megközelithetése végett, a czimlapon megnevezett és a 7-dik §-ban a kútfők között is kijegyzett Baehr rendszerének kiválasztása, s annak alaprajz kivánatai szerinti szabad feldolgozása által..." Az első kötet 182 oldal terjedelmű, a második 154 oldal. Az előszó után olvasható a bevezetés. Ebben először megmagyarázza a literatura szót. A literatura két "főosztály"-ra különül el: "szép literatura" és "tudományos" vagy "komoly" literatura. A bevezetés a tankönyv szerkezetének ismertetésével és a "kútfők" felsorolásával zárul. A szerző művét három egységre osztotta. Az első rész "a római literatura történetének általános áttekintését" adja. A római irodalomnak hat nagy korszaka volt. Az első kettőben a római nyelv még műveletlen. A harmadik korszak a "fénykor". Az e korban megjelenő művekben "a gondolatok kifejlettek és világosak, azok előállítására fölvett képek legválogatottabbak, valamint stílusaikban harmónia, és egymáshoz jól mért, helyesen kiszámolt, egy szabályos egészet alakító kitételek szép szimmetriája uralkodik, szóval minden munkát ezen korból érett stúdiumra, és rhetoricai tökélyre mutatnak. Művészek voltak az írók, tudták a mesterséget, mellyel irataikra a tökélyesség bélyegét nyomják... Mint nevezetes segédeszközeit a római literatura terjedésének említhetjük a könyvtárakat." Az első könyvtár tervét Julius Caesar készíttette, az alapító Asinius Pollio szónok és senator.