Fehér Erzsébet: Sárospataki tanárok magyar nyelvű tankönyvei a Kollégium alsó és középső szintje számára 1793-1848 (Miskolc, 1989)

IV. MAGYAR NYELVŰ SÁROSPATAKI TANKÖNYVEK 1793-1848.KÖZÖTT

8. A Szók elrendeléséről (149-166 §) 1. A Grammatikáról közönségesen című rész megmagyarázza a grammatika szó jelentését: "Grammatika Görög szó. Nyelvmesterségnek, vagy Beszéd mesterségnek lehet Magyarul nevezni." "A Magyar beszédre tartozó jegyzéseknek rendbeszedése. Azok a jegyzések, melyekből áll a Grammatika, tartoznak 1. a szóknak nagyobb és kisebb részeire, úgymint a betűkre és betüfogásokra. ". Az egyenként gondoltatott szókra. 3. a szóknak öszvefüzésére, vagy elrendelésére." 2. A Betűkről és Betüf ligásokról. Először a magánhangzók tulajdonságai, majd a mássalhangzókkal kapcsolatos tudnivalók következnek. Könnyen érthető mondatokban fogalmaz a szerző. "A magokban hangzók, vagy rövid hangúak, mint az a ezekben a szókban: vas, has; vagy hosszú hangúak, mint az é ezekben a szókban: kés, rés." 3. Szókról közönségesen. Itt olvashatunk a Névről, a Névtársáról - ez a névelő - a Név Másáról, az Igéről, az Igetársról, a Határozókról, az Indulatszókról. "A beszédben sokféle szók fordulnak elő, a mellyek között leg-első a Név, ollyan szó, t.i. mellyel valami személyt vagy dolgot ki-nevezünk p.o. ember, fü, fa , viz . " 4. A Névről. Részletes ismertetést ad a főnevekről és melléknevekről . 5. A Név-másáról. "A Név-mása ollyan szó, melly név helyett van és a maga változásaiban rendszerént a név-szókat követi." A névmások lehetnek: "személyes, birtokos, mutató, kérdő, vissza-hozó vagy vissza-néző, vissza-fordító , határozatlan, fel ékezetes". 6. Az Igéről. Ezt tárgyalja legrészletesebben a tankönyv. Számos példával illusztrálja az igeidőket, igemódokat. 7. A Toldalék szókról. Szerzőnk a beszéd "fundamentomainak" a "Nevet" és "Igét" tartja, az egyéb szavak csak a beszéd "világosító, bővítő és foglaló részei. A melly okon neveztetnek toldalékszóknak. Hlyének pedig kiváltképen az utoljáró, határozó, fnglaló, és indulatszók." Mindegyiknek bemutatja a beszéd értelmét módosító szerepét is. 8. A Szók elrendeléséről. Ez a téma a "magokban érthető, a mással érthető" szavakat ismerteti.