Fehér Erzsébet: Sárospataki tanárok magyar nyelvű tankönyvei a Kollégium alsó és középső szintje számára 1793-1848 (Miskolc, 1989)
III. - 2. MAGYAR NYELVŰ TANKÖNYVEKET ÍRÓ SÁROSPATAKI TANÁROK 1793-1848. KÖZÖTT
19. Az ásványtan alaprajza felgimnasium számára. Sp., 1861; 1866. 20. Növénytan alapvonalai felgimnasium számára. Sp., 1862; 1869. 21. Növénytan algimnásium számára. Sp., 1864; 1874. 22. Rövid utasitás a rovarok fogása és eltartása körül. Sp., 1864. 23. Ásványtan algimnásium számára. Sp., 1864. 24. Német olvasókönyv. Sp., 1867. 25. Magyar-latin szótár. Sp., 1867. (Több társsal.) 26. A füvészet alapvonalai. Bp., 1873. SZENTGYÖRGYI ISTVÁN (1736-1799) Aszalón született 1736-ban. Alsóbb iskoláit Patakon végezte, de 1752 körül átment a rimaszombati gimnáziumba. 1754-ben iratkozott be a pataki tógások közé. 1760-ban a poétikai osztály ta nítója, 1763-ban pedig már a metafizika helyettes tanára. 1764ben Nemesbikkre ment lelkésznek. 1767-től ismét Patakon tanít. Külföldi egyetemre nem járt, kortársai ritka tehetségű emberként emlegetik. Művei: 1. Kisded magyar grammatika. Pozsony, 1797. (névtelenül a sárospataki tanoda használatára.) 2. Deák grammatika magyarul. Pozsony, 1801. (névtelenül a sárospataki tanoda használatára.) SZEREMLEI GÁBOR (1807-1867) 1807-ben született Disznóshorváton. (Borsod m t ) Itt kezdett tanulni ia, majd Sárospatakon folytatta iskoláit, Tanulmányainak elvégzése után köztanító, majd segédtanár lett. 1835-ben in dult külföldre: fél évet Bécsben, fél évet Berlinben töltött az egyetemen. 1838-ban felsőnyárádi lelkész, 1839-ben máramarosszi geti teológia-tanár. Innen hívták meg 1841-ben a sárospataki akadémiához, ahol hat évig etikát, négyig bölcseletet adott elő. 1851-ben a bécsi egyetemre a protestáns fakultás tanárának nevezték ki, és részt vett a magyar protestáns egyház reformja ügyében 1855 május-június hónapokban Bécsben tartott értekezleten. Még ez évben visszatért Sárospatakra a dogmatika tanszékére, melyen haláláig működött. Cikkei az Atheneumban, a Sárospataki Füzetekben, (melynek
