Nagy Károly - Tóth Péter - Seresné dr. Szegőfi Anna: Régi históriák. Ózd és környéke múltjának írott forrásai. Helytörténeti olvasókönyv - Ózdi honismereti közlemények 4. (Ózd, 1984)

II. RÉSZ - FORRÁSOK A KÖZSÉGEK TÖRTÉNETÉBŐL

Kérjük felettes hatóságaink jóindulatú és erős támogatását, hogy ezekre a munkákra állami segélyt kaphassunk. Megokolás A község minden erejét megfeszítve a védőgát építésére és fenntartására eddig körülbelül 90.000 pengőt áldozott. Az állami segély ennél sokkal több volt. Azonban olyan árvizek jöttek (1937.nov.), amilyenre ember nem emlékszik s amire így nem is lehetett számítani. Az utóbbi években majdnem minden áradás átszakította a gátat, vagy nekünk kellett átvágnunk. A gátakra költött súlyos százezreknek nincs kellő eredménye. Ezért kell kérnünk a gátak megerősítését. A Málé-patak medre, partja több helyen laza, kavicsos, a rohanó víz már a gátak lábáig megtöltötte a medret 10 km. hosszú Kelemér-serényifalvi völgyből minden víz itt zúdul le és - különösen ha a Sajó is árad s visszanyomja a patak vizét - már kisebb áradásnál is veszélyben vannak a patak gátak. Ez a patak a héti temető mellett folyik. Itt még nincs gátja, mert a hely dombosabb, a meder elég nagy. Azonban a part laza, kavicsos, minden áradás mossa szaggatja. A szabályozás óta a temető területéből 5-6 m széles sávot hordott el a víz, még jó, hogy ezen a részen sírok nincsenek. Azonban a patak partja, ami azelőtt 15-17 m-re volt, most már csak 9-12 m-re van a szélső sírokhoz. Ha ezen nem segítünk, rövidesen a sírokat kimossa a víz. Itt pedig csak állandó és szilárd építménnyel lehet megvédeni a partot. A meglévő egy belvízcsatorna kicsi és kevés. Ezért van, hogy még olyankor is, amikor nincs gát szakadás, a talajvíz hetekig a földeken áll, a földek még a víz elvonulása után is sokáig sárosak, a határunk legjobb része így lassan elmocsarasodik. Ezt a határozatunkat a körjegyző 15 napi közszemlére tegye, azután egy példányát küldje el a miskolci m.kir. Kultúrmérnöki hivatalnak, 2 példányát pedig küldje föl főszolgabíró urunknak az állami segély megszerzése végett. V.115/b.l. A Sajó szabályozásának kérésével első ízben 1928. március 20-án foglalkozott a képviselőtestület, ekkor az országgyűlési képviselő vezetésével küldöttség is járt a földművelődésügyi minisztériumban. Az 1928-as határozat utalt arra, hogy 1924-1926 között minden évben elvitte az árvíz a termést.