Nagy Károly - Tóth Péter - Seresné dr. Szegőfi Anna: Régi históriák. Ózd és környéke múltjának írott forrásai. Helytörténeti olvasókönyv - Ózdi honismereti közlemények 4. (Ózd, 1984)

II. RÉSZ - FORRÁSOK A KÖZSÉGEK TÖRTÉNETÉBŐL

Ezek után a jegyzőkönyv felek előtt felolvastatott és helybenhagyatott. Kmf. IV.8107b.6857/1944. Borsod megye alispánja 1944. március 28-án betiltatta a szociáldemokrata szakszervezetek működését és elrendelte helyiségeik lezárását, valamint átadá sát a Nemzeti Munkaközpontnak (NMK.) A betiltás oka, hogy a szakszervezetek politikai tevékenységet folytattak. A betiltást hamarosan követte a vezetők internálása is. Az eljárás a német megszállásnak és a GESTAPO magyarországi működésének következménye volt. Az NMK. (teljes nevén Nemzeti Munkaközpont) a Magyar Munkások Országos Szövetsége a munkásság életkörülményeinek megjavítására alakult. Ténylegesen a kormány ellenőrzése alatt működő munkaközvetítő hivatal volt, amely fő feladatának tekintette a szakszervezetek érdekvédő munkájának ellensúlyozását. 1945. január 9. 90. Jelentés a közellátás helyzetéről Ózd nagyközség jegyzőjétől. 27/1945. szám. Alispán Úrnak Miskolc Fenti tárgyban és rendeletre hivatkozással tisztelettel az alábbiakat jelentem: 1. Ózd községben a nyilvántartások és az ujabban megejtett összeírások szerin - 1944. december 31-ig el lettek látva a rimai vasgyár és bányák által 17.953 személy a község által (hatóságilag) 3.030 " Összesen: 20.983 személy mely ez idő szerint (:tehát már január havára is:) teljesen ellátatlan. A részben (1945. május hó 30-ig) ellátottak száma 47 személy A teljesen (1945. augusztus hó l-ig) ellátottak száma 225 " A készletek összeírását a legnagyobb körültekintéssel eszközöltük, a kimutatás egyik példányát mellékelem, melynek végeredménye az ellátatlanok szükségletére felhasználható felesleg. A csatolt kimutatásban szereplő készleteket a helyben működő ifj.Kirinó