Nagy Károly - Tóth Péter - Seresné dr. Szegőfi Anna: Régi históriák. Ózd és környéke múltjának írott forrásai. Helytörténeti olvasókönyv - Ózdi honismereti közlemények 4. (Ózd, 1984)

II. RÉSZ - FORRÁSOK A KÖZSÉGEK TÖRTÉNETÉBŐL

jük az eredeti állapot visszaállítását. Abban az esetben, ha ez nem történne meg, kérjük annak hivatalos megállapítását, hogy Uraj község, mint autonom testület a reábízott feladatok megoldására anyagilag teljesen képtelenné vált és kérjük Uraj község egész területének Ózd nagyközséghez való csatolását, vagy pedig kérjük Ózd nagyközséget arra kötelezni, hogy a Szennavölgy puszta átcsatolásával Uraj községet ért anyagi veszteség egyszersmindenkori kártalanítása fejében fizessen 16.400.- pengőt. Megokolás A XIX. század első felében Uraj község határa Bolyok közsíg határától Sajóvárkony község határáig terjedő szakaszon mindenütt a Hangony patakig terjedt. A Hangony patak balpartja az ózdi vasgyárhoz való közelségénél fogva mindjobban beépült és ezek a beépített területek a "kőalja, kisfalud és Szennavölgy puszta" elnevezést kapták. Az 1880-as években a "kőalja" és a "Velence" beépített határrészek Ózd nagyközséghez csatoltattak, majd az 1902. évben Ózdhoz csatoltatott "Kisfalud"-nak akkor már beépült része is. Az ózdi gyárüzem fejlődésével a kisfaludi település tovább terjedt az Uraj községnak meghagyott határrészen és legutóbb létesült a Szennavölgy puszta. Mig Uraj község belső területe az említett idő alatt aránytalanul keveset fejlődött, addig az ózdi vasgyárhoz közelebb fekvő határrészen létestült települések olyan rohamosan kiépültek, hogy a már eddig Ózdhoz csatolt határrészek lélekszáma most már meghaladja a jelenlegi Uraj község lélekszámát. Uraj község fejlődése tehát mindig Ózd község javára szolgált, mert a benépesült területeket ismételten átcsatolták Ózd községhez és ezzel Uraj község anyagi ereje állandóan csökkent. Szennavölgy puszta átcsatolásával tehát már harmadszor következne be Uraj község csonkulása, de ezzel az átcsatolások sorozata még nem zárul le, mert a közeljövőben biztosra vehető, hogy a szennai lakosok esetén felbuzdulva a még Uraj községhez tartozó Kisfalud lakosai szintén kérni fogják Ózd községhez való csatolásukat, mert az életkörülményeik csaknem teljesen azonos a szennai lakosokéval. A 111.261/1935.IV.a. számú B.M. véghatározat megokolásában foglaltak csak részben helytállóak, mert a való igazság a következő: A Szennavölgy pusztáról a gyermekek nem az ózdi községi iskolába, hanem az ózdi vasgyártelepi iskolába járnak s ez természetes is, mert vasgyári munkások gyermekei. A mezőrendőrségről nem Ózd, hanem maga Uraj község gondoskodott. A szennai leven-