Nagy Károly - Tóth Péter - Seresné dr. Szegőfi Anna: Régi históriák. Ózd és környéke múltjának írott forrásai. Helytörténeti olvasókönyv - Ózdi honismereti közlemények 4. (Ózd, 1984)

II. RÉSZ - FORRÁSOK A KÖZSÉGEK TÖRTÉNETÉBŐL

területe: Ózd, hivatalos nyelve: magyar, pecsétje: Egyetértés Dalkör Ózd, jelvénye: — II. Az egyesület célja: 2. Az egyesület célja a magyar dalművészet ápolása, a karéneklés, zenei oktatás és karirodalom fejlesztése és ezen a néven a magyar kultúra és nemzeti eszme előmozdítása. 3. E célok elérésére az egyesület ének- és zenekari gyakorlatokat tart, hangversenyeket, estélyeket és előadásokat rendez és dalosversenyeken résztvesz, énekkarok és zeneművek megírására pályázatot hirdet, közreműködik jótékony, hazafias és kulturális mozgalmakban, belép a Magyar Dalosszövetségbe. III. A cél elérésére szolgáló eszközök: A. Céljának megvalósítása érdekében az egyesület férfikart, nőikart, zenekart és zeneiskolát tart fenn, illetve szervez, a karok az igazgatóválasztmány által meghatározott időközökben, órákban és helyen külön-külön vagy együttesen gyakorlatokat tartanak, melyeken a működő tagok résztvenni tartoznak. 5. Az egyesület ügykezelésének és előadásainak nyelve a magyar. IV. 829. 2399. A kör alakuló közgyűlése 1927. október 2-án volt. Az alapító 32 tag itt fogadta el a Magyar Dalszövetség által szerkesztett alapszabályt, és választotta meg elnökül Lukács Bélát. A tagok jó része gyári munkás, de vannak közöttük kisiparosok és kiskereskedők is. Ld. még: CSERNELY 1929. március 17. 85. Az eszperantó egyesület Jegyzőkönyv felvétetett a Magyarországi Eszperantista Munkások Egyesülete 29. sz. ózdi csoportjának 1929. március 17-én a Drótos-féle vendéglő különszobájában tartott alakuló közgyűlésén. Az előkészítő bizottság nevében Valkó József nyitja meg az ülést és korelnöknek Luczák Gézát ajánlja, akit a jelenlévők egyhangúlag megválasztanak. Luczák eszmetárs örömmel állapítja meg az eszperantó mozgalomnak terjedését