Csorba Csaba (szerk.): Magyar decretum, kit Weres Balás a deákból, tudni illik a Werbőczy István Decretomából, melyet tripartitomnak neveznek, Magyarra fordított. (Miskolc, 1991)
HOGY AZ ÁRVÁK AZ PEREKBEN, kik az ö gyermeksigeknek idejében indultának ellenek, nem tartoznak meg felelni Titulus CXXIX. Az ÁRVÁK REVI SIONÁLNAK, AZ AZ IDŐ LÁTOTT LEVÉLNEK MUTATÁSÁVAL minden perekből, kiket az ő gyermeksigeknek idején ellenek keztenek, meg szabadulnak, sem kéteíenéjtétnek senki ellen, akár minemű perben, akár jószág felől valókban, avagy jegy ruhájában és negyedben, vagy kedeg károkról valóban, ki az ő gyermek korában ellenek támadott, törvén szerint való ideig meg felelni, az attyok idejében kezdetett pertől el válva. De ha az per jószág felől hosszú pernek folyásával kezdetik, a per mindig az feleletig el mehet. De oztán nem tartozik törvén szerint való időnek előtte meg felelni, hanem törvén szerint való első esztendőbe, az az tizen két esztendős korában, tudni illik, mikoron immár először prókátort kezdenek vallani. Mert ezen kivel ha előbb kézeréjtetnének meg felelni, avagy kedeg tudatlanságokból szabad akaratjok szerint meg felelninek, az féle felelet nem állandó. De könnyen és terh nélkül meg hívattatik, WERBŐCZY első Decretomának 129 részében. HOGY AZ ÁRVÁK AZ ATTYOK idejében kezdetett perben meg felelni kézeréjtetnek Titulus CXXX. IDE FEL EZ CLAUSULÁT (AZ ÁRVÁKNAK ATTYOK IDEJÉBEN KEZDETETT PERTŐL el válva) nem hiába vetettem. Mert ez dologban az árvák akár mennyi kicsinyek legyenek, mind az perekre, az mely perek az attyok éltében, ellenek indultainak, meg kell felelni és mindenben el kell járni. És ha az törvénnek folyásában valamelynek az árvák közzül hitet itilnek, az hit le tétel az árvának törvén szerint való első esztendeire halasztatik. Miképpen erről ez dologról az hit le tételnek rendiben, ez Decretomnak második részében, nyilvában meg magyaráztatik, WERBŐCZY első Decretomának száz és harmincadik részében. AZ FÉLE DOLOGRÓL, MELYBEN az árvák törvén szerint való idétlen korokba is tartoznak meg felelni Titulus CXXXI. ENNEK FELETTE TALÁLTATIK MÁS DOLOG IS, MELYBEN AZ ÁRVÁK NEM ÁLLVÁN ellene, az ő törvén szerint való idejeknek, az ő tutoroknak általa az pernek folyására, mellyek azon ő idejekben indultatnak meg felelni tartoznak, tudni illik mikoron iktatásnak és jószágba való be vitelnek, avagy valami jószágoknak határ járásának akár kik által legyen, az árvák képében és nevében ellene mondás leszen, és ez féle titalomnak avagy ellene mondásnak okért az árvák az octáváknak terminusára hivattatnak. Mert ez dologban is egyéb törvin szerint való idejű embereknek móggya avagy szokása szerint törvin folyásinak rendit meg tartván, meg felelni és az ő ellene mondásoknak tartoznak okát adni. És oka ez, mert az ő szabad akarattyokból és tulajdon magok indulásából ez féle dolgokba és perekbe avatják magokat. És jól lehet, hogy más embernek állattyára hivattatnak, de maga inkább ők láttatnak fel pereseknek akkor lennie, hogy nem mint al pereseknek, kik igyekeznek az más félnek igasságának nyilván ellene állania. Mert ha az iktatásnak avagy határ járásnak és következvén az más fél igasságának szabad akarat szerint ellene nem mondanának, soha őköt az perben nem vonnák. És azért nem ő ellenek láttatik az pernek indéjtása, sőt inkább ez részben ő általok. De az külömben vagyon, ha valaki által az féle földeknek avagy jószágoknak uraságába iktatás, avagy határ járás lészen, mellyeknek az árvák békességes uraságában voltának. Mert ez illyen dologban vagy akarják, vagy nem, de az iktatásnak, avagy az határ járásnak is ellene kell mondaniuk. Mert ezen kívül az veztegsignek általa azoknak uraságából ki rekesztetnének, és azért ebben is törvén szerint való ideiglen nem tartoznak meg felelni, mint szinte az fellyül meg mondott egyéb dolgokban. Az mely per kedeg magva szakattul való jószágnak el kéréséből, vagy valami contractusból [szerződésből] támad, annak a folyása és rendi innét fellyül meg vagyon írva, és az képpen kell el járni benne, WERBŐCZY első Decretomának 131 részében.
