Csorba Csaba (szerk.): Magyar decretum, kit Weres Balás a deákból, tudni illik a Werbőczy István Decretomából, melyet tripartitomnak neveznek, Magyarra fordított. (Miskolc, 1991)
MI LEG Y EN AZ JEGY ruha meg magyarázván és mi legsen az parafernum Titulus XCIII. JEGY RUHA MONDATIK ASSZONY ÁLLATOKNAK AZ Ö UROK MARHÁJÁBÓL és jószágából házasságnak adósságáért adni szokott jutalom. Vagy kedeg az jegy ruha, a kit az ő szüzességének el vételéért és vele hálásért az ő ura jószágából neki adnak. Parafernumnak kedeg minden marhát mondunk, kit az asszony állatnak vagy ura, vagy attya, anynya, vagy attyafiai vagy akárki házasságának, kéz fogassanak, gyűrű váltásának idején adnak, ajándoknak mondhatjuk magyarul. Százlós úrtiszt viselt nemes embernek kedeg jegy ruhája teszen száz girát, az az nigy száz forintot. Aki kedeg efféle tisztet nem viselt, de azért jeles nemes ember, vagy vitéz, kinek vagyon mennél kevesb ötven ház jobbágya, annak feleségének jegy ruhája ötven girát. Egyéb nemesseknek, kik annál alább valók, azoknak feleségeknek jegy ruhája az ő jószágok szerint több vagy kevesb köz böccsel adatik meg, ki rekesztvén az mezőket, réteket, erdőköt és az jószágnak kívül való jövedelmét. Ha kedeg az asszony állat meg hal, az ki ő hozzá közelb rokonságnak liniáján, az ő jegy ruháját az veheti meg, WERBŐCZY első Decretomának 93 részében. KIK LEGYENEK ÉS ÉRTESSENEK ez országnak tisztiből igaz százlós urak Titulus XCIIII. HoGY AZ SZÁZLÓS URAKNAK TISZTEKRŐL ÉS NEVEKRŐL KÉTSIG NE TÁMADHASSON, azoknak neveket ide alá meg írtam. Igaz százlós urak azok, kiknek nevei régtől fogván az királyoknak Decretomiban és confirmait levelekben be szoktak írnia, tudni illik ez országnak nádorespánnya, Király ország bírája, Dalmáciának, Horvát ordzágnak és Tót országnak bánnya, Erdélyi vajda és székelyeknek espánnya, Szörényi bán. Mert az macsai bánság az törökök által mi idenkbe vétetett el és el törlettetett. Továbbá tárnokságnak, és Király, Királné asszonynak ajtón állóinak, pohárnokinak, asztalnokinak és lovászoknak mesteri és temesvári és posonyi espánok. Efféle százlós úr tisztit viselőknek hagyott feleségeknek mindenikének az ő jegy ruhájokért és ajándok marhákért (mint fellyül meg vagyon) azok által, az kiknek fizetőjük, száz girát kell fizetniek, WERBŐCZY első Decretomának kilencven negyedik részében. HOGY AZ JEGY RUHÁNAK fizetéssé fél részint pénzzel, fél részént ismég ingó marhákkal kell lenni. És minemük legyenek az ingó marhák Titulus XCV. JEGY RUHA FIZETÉS FÉL RÉSZÉT MEG SZÁMLÁLT PÉNZZEL ÉS FÉL RÉSZ szerint ingó marhával leszen, de az ő igaz ára szerint. De ki rekesztvén ez féle ingó marhák közzül szabott ruháknak, fegyvereknek, sánta lovaknak, teheneknek és egyéb barmoknak becsüllését. Az ingó marhák kedeg és adó marhák itt ez aránt értetnek azok, az kik minden napi vásárt el adhatnak, és el adathatnak, mint juhok, ökrök, lovak, kecskék, inők, borjuk és disznók, kik egy helről másra magokat könnyen indéjthattyák, WERBŐCZY első Decretomának kilencven ötödik részében. HOGY AZ ASSZONY ÁLLAT AZ első urától egész jegy ruhát vehet, és az másod urától felet. És honnat fizettessék meg az jegy ruha Titulus XCVI. JEGY RUHA ASSZONY ÁLLATNAK AZ Ő VIRÁGZÓ SZÜZESSÉGEIRT AZ ELSŐ URA jószágából egész adatik, az második uráéból az szüzességnek meg törisinek utánna fél, az harmadikéból negyed rész, a negyedikből nyolvad. Ha kedeg ötöd, avagy hatod urához megyén, az ő jegy ruhája annyira meg kevesedik, hogy jövendőre csak igen kevés leszen. Az jegy ruhák kedeg az asszony állatoknak az férjek jószágából, az mely jószágba vitettek volt, az negyed kedeg az attya jószágából fizettetnék. Mert az attya jószágából nem jegy ruhát vehet, hanem negyed részt, hanem ha az asszony állatoknak valamelyik az ő annya, avagy üki részétől való jegy ruhát keresne, kit törvin szerint meg mielhet, ha annak előtte arról való menedék nem adatott volna, WERBŐCZY első Decretomának kilencven hatodik részében.
